KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bean

Turcsányi Sándor

 

Először. Ismerjük Benny Hillt, Tahi Tóth Lászlót, Gálvölgyi Jánost. Szlovák barátaink az ő helyi megfelelőiket, ukrán elvtársaink ugyancsak. Szeszélyes évszakok típusú szórakoztató magazinok elnyűhetetlen hősei, alpári vidékek haramiái. Mr. Bean közülük egy, vele is biztosra lehet menni, tudhassa mindenki, mit kap a pénzéért. Csináltak már az időjárás jelentésből is egész estés mozifilmet. Lehet, hogy az pont nem jött be, de a tutizmus nem épp ijedős voltáról ismerhető fel.

Másodszor. Leginkább néma jeleneteik okán beszélhetünk nevezettekről úgy is, mint Chaplin és Keaton leszármazottairól, leginkább Stan és Pan mai mutációról, pláne ha el akarjuk adni a cuccot. Igaz Mr. Bean kicsit hangosabban fújja az orrát, és az a sok zuhogás, csobogás, egyéb belső hang, mely sertepertélését kíséri, bizony már Dolby Stereoért kiált. Mégis, a nyomorult ha elront valamit és meg szeretné javítani, csorbát köszörülne, hát ott lesi mind, a burleszk összes buta angyala. Mr. Bean, a barom, rátüsszent a híres festményre, mitől fölpattogzik a nemes anyag és semmivé lesz a híres modell arca. Aki rontotta már el főnöke rádiótelefonját, míg az kiugrott a szükségét végezni, hát e film által újra emberi sorba emelkedik. Magyarán az ősburleszk ma is pontosan úgy hat, mint rég, lehet utálni, csak fölösleges, mert úgy is elröhögöd magad.

Harmadszor. A film ezer kópiával indul, szerte az országban már láthatók az óriásplakátok, mozik pénztárablakából les ránk ez a jóravaló tulok. Én butulok. De az angolok sem emlékeznek már, mi az angol humor. Mr. Bean mozija sokkalta, tizennégyszer vagy mennyiszer, nagyobb siker volt, mint a Négy esküvő, egy temetés. Mellesleg hősünk abban is játszott, tán épp ennyiszer kevesebbet. Olvasom a TASSZ jelentését, hogy ma már az angolok is Galla Miklóst nézik, ha erős hazaira vágynak. Egy királyi temetés felér négy esküvővel, alighanem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1698