KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Magnolia

Békés Pál

 

A Magnolia három órás sors-etűdje képtelen események képes krónikája. A krónika szövete a Los Angeles-i völgy néhány lakójának egymást keresztező históriája.

Mesél a film a rákbeteg televíziós műsorvezetőről, aki csodagyerek-kvízt vezényel a képernyőn, mígnem egyenes adásban összeesik, meg ugyanezen műsor valahai győzteséről, aki mostanára enyhén homoszexuális, közepesen hisztérikus és nagyon pitiáner felnőtté érett, mesél a kvízműsor új felfedezettjéről, aki egyenes adásban pisil be, a műsorvezető narkós lányáról, a lánynál házkutatást tartó derekasan merev rendőrről, aki elveszíti szolgálati fegyverét, a szomszédban haldokló milliomosról, akinek fia a harsány hímbüszkeséget hirdető kankéjkurzusok sztárja (Minden muff csak három napig tart!) és így tovább. Róluk van szó. Hihetetlen mozaik.

A háromórás filmbe – mely persze nem tudja elkerülni, hogy itt-ott kiengedjen, „leüljön” – sok évre való sors-szálat szőtt a forgatókönyvíró-rendező és éppen annyi gyászt, röhögést, kínlódást és abszurditást, mint amennyit az életünk tartalmaz.

Körülbelül akkor, amikor úgy hisszük, hogy a helyzet fokozhatatlan, a kankéjkurzusvezető megtér haldokló atyjához, az elfegyvertelenedett rendőr leszedi egy villámhárítóról a fogszabályozója árát betörésből fedezni kívánó volt csodagyereket, a narkós lány habozni kezd, hogy felhagyjon-e a narkóval, a bepisilős új csodagyerek éjszaka a könyvtárban nekilát az Encyclopaedia Britannica kilencedik kötete bebiflázásának –, körülbelül ekkor békaeső zúdul a városra. Kövér varangyok hullanak az égből és szétkenődnek az utcákon-falakon-autókon.

A sors-etűd előadói meghökkennek, aztán napirendre térnek a dolog fölött. A harmadik percben már fapofával gázolnak a trutymós tetemekben, törölgetik szélvédőikről a varangyvért –, ami történt, semmivel sem képtelenebb, mint ami velük történik nap mint nap. Belefér.

Van ilyen, van ilyen – hajtogatja az ablakon kibámuló csodagyerek a könyvtárban. – Ilyen van. – Aztán visszasüpped az enciklopédiába.

Az élet pedig megy tovább. Béka velünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2936