KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög ügyvédje

Hungler Tímea

 

A jóvágású Keanu Reeves a napfényes Floridában sztárügyvédként éppen egy elvetemült pedofilt véd, mikor bekapcsolódunk a történetbe. Hősünk fényesen ívelő karrier előtt áll: pályáján újabb előrelépés egy New York-i ügyvédi iroda állásajánlata.

Az Amerika elsőszámú közellenségeit védő kamara feje, Al Pacino fura figura: folyékonyán löki a kínait és az oroszt, félreérthető kijelentéseket tesz Istenről, mindig feketében jár, az irodája a föld alatt van, kandallójában pedig a pokol tüze ég...

Filmünk azonban sajnálatos módon nem elégszik meg a finom szimbólumokkal, hanem gyengébbek kedvéért expressis verbis meg is fogalmazza: ez bizony a sátán személyesen (à la Robert De Niro Az Angyalszívből). A Mefisztó-történet tovább bontakozva családi tragédiába torkollik; kiderül, Keanu apuci pici fia, ráadásul nagy feladat előtt áll: össze kéne hoznia az Antikrisztus-bébit, hogy Al végre boldog nagypapa lehessen.

Az egyetlen személy, aki mindezt megakadályozhatja, Keanu bájos arája, őt azonban az após David Lynch-i pszicho-terrorral idegösszeroppanásba kergeti.

Van itt tehát minden: bűn-, tények, rituális gyilkosságok dögivel, fekete humor és thriller, parabola a bűnről, sőt a műalkotás egy ponton még scorsesei fordulatot is vesz (Krisztus utolsó megkísértése); teszi mindezt meglehetősen hosszan és szájbarágósan, így a kezdeti lendület után sajnos megmarad a „sokat markol, keveset fog” színvonalán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3614