KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lányom nélkül soha

Turcsányi Sándor

 

Szegény gazdag Amerika! Méregdrága oktatófilmeket gyárt arról, amit a magyar lányok már vagy 20 éve von Haus aus megtanulhattak: ne menjenek férjhez idegenbe, pláne más földrészre, mert ott majd kapnak az emancipált fejükre, jól elcserélik őket egy kecskéért (és akkor hiába áldozott annyit a tanításukra állam bácsi).

Ám a hiszékeny, talpig becsületes amerikaiak mindig lépre mennek. Íme egy szép, igaz történet („true story”): amerikai menyecske és szolid perzsa férj hét évig élnek, mint galambok Amerikában. Akkor gyerekükkel nyaralni mennek Iránba, s itt a pasasból kitör az iszlám fundamentalista vadállat. Anya és gyermeke fogságba kerülnek. Harcolnak a szabadságért a gonosz perzsák ellen. A filmtörténet leggonoszabb perzsái ellen. Sok primitív, erőszakos, bigott alak. Alig is akad közöttük egy igaz ember (csempész), a szuperzsa. Mikor sikerül hazajutni Amerikába, két óra egy percig izgulhat a mozinéző.

Ha már propagandafilm, akkor inkább a hiányszakmákat (tűzmadár, tűzoltó, vasutas) népszerűsítse. Egy Láttuk még nem állíthatja meg a forgalmazókat, sem felbujtóikat. Sebaj, ez jár nekünk. 14 óra munka, 8 óra pihenés, 2 óra rasszizmus.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4267