KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bárhol, bármit, bármikor…

Takács Ferenc

Egy leszbikus fekete soul-énekesnő, egy AIDS-es fehér ingatlanügynöknő és egy terhes, hiper (ol) szőke és (önvédelemből) gyilkos maca road movie-ját látjuk. Mindhárman a nagy amerikai receptnek engedelmeskedve hagyják ott a helyet, ahol eddig éltek: ha kudarcot vallottál, ha bajba kerültél, szedd a sátorfád, indulj el, próbálj valahol máshol szerencsét. El is indulnak, külön-külön, majd hamarosan együtt, s el is jutnak az Arizona-beli Tucsonba, ahol a szeretet és a nőszolidaritás segítségével megtalálják egymásban azt a támaszt, amelyet eddig hiányoltak; életük rendbe jön (az ingatlanügynöknő rendben meghal).

Hatásos (és jó színészi munkával garantált) intim kisrealizmus keveredik történetükben a „komoly mondanivalójú” amerikai film pszichológiai fél-kliséivel és rendes adag érzelgősséggel. Nemigen találunk benne semmi olyasmit, amit eddig ne láttunk volna amerikai filmen az elmúlt húsz évben, s reménytelen lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyekre a jelen műalkotás hasonlít. (Öt könnyű darab, Alice már nem lakik itt…) Keverékét azonban ízléssel, önmérséklettel és jószándékkal tálalja fel, valamelyest persze a „politikai korrektség” jegyében: semmi sem hiányzik belőle, amiről ma Amerikában filmen komolyan beszélni ildomos, sőt kötelező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=890