KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/április
KRÓNIKA
• Fehér György: Föld Ottó halálára
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Derék had Játékfilmek
• Varga Balázs: Valami történik Beszélgetés Koltai Lajossal
• N. N.: A 33. Magyar Filmszemle díjai
• Stőhr Lóránt: Falusi séta Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Mihancsik Zsófia: Szeretet-skála Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bakács Tibor Settenkedő: A két Holovácz Kisjátékfilmek
• Andor Tamás: Téged is leleplez Dokumentumfilmek

• Csejdy András: Mi az ördög David Lynch: Mullholland Drive
• Nevelős Zoltán: Mágus a neten davidlynch.com
• Horváth Antal Balázs: Bizonytalan földrajz Lynch-szótár
• Kolozsi László: Marilyn, szomorúság Egy kép
• Szűk Balázs: Hangyák a szalonban Buñuel állatszimbólumai
• Bikácsy Gergely: A zsarnok valóság Buñuel foglyai
• Ardai Zoltán: Lovagról és papokról Huysmans/Buñuel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Féljünk együtt! Alfred Hitchcock
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Japán csend Pordenone – Sacile
KRITIKA
• Békés Pál: Mivégre? Kamondi Zoltán: Kísértések
• Báron György: Csak egy zenész Szabó István: Szembesítés
• Korcsog Balázs: Inter arma Wilhelm Furtwängler
• Mátyás Péter: Home, home Gárdos Éva: Amerikai rapszódia
• Takács Ferenc: Klisé-világ Todd Solondz: Helyzetek és gyakorlatok
• Spiró György: Senkifilmje Danis Tanović: Senkiföldje
• Varró Attila: Képmás-világ Alejandro Amenábar: Más világ
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Banditák
• Ardai Zoltán: Az ígéret megszállottja
• Vidovszky György: Kikötői hírek
• Elek Kálmán: Az igazság nevében
• Tosoki Gyula: Nagyon nagy Ő
• Pápai Zsolt: 40 nap és 40 éjszaka
• Kézai Krisztina: Szerelem a végzeten
• Tamás Amaryllis: Kiss Kiss (Bang Bang)

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vigyázat, ehető!

Schreiber András

Nos enfants nous accuseront – francia, 2008. Rendezte és írta: Jean-Paul Jaud. Kép: Amar Arhab és Joel Pierron. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Perico Légasse. Gyártó: J B Séquences. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 112 perc.

Az vagy, amit megeszel – szól a mondás, a Vigyázat ehető alkotói pedig már a film elején sietnek a tudomásunkra hozni, egy átlagos ebédnél mi méreg jut a szervezetünkbe: peszticidek, nehézfémek, nitrát és nitrit, foszfát, kadmium… Sorjáznak az adatok, mennyivel nőtt a rákos megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben – célkeresztben a gyerekek, szakértők állítják: a most felnövekvő generáció lesz az első, amelynek( békeidőben) rosszabbak az életkilátásai, mint az előtte járó nemzedéknek. Mindez alapvetően a rossz táplálkozás miatt.

Jean-Paul Jaud dokumentumfilmje a helytelen táplálkozást tágabb összefüggésben vizsgálja, többről van szó, mint junk-food ellenes lobbiról, vagy a nassolás veszélyeinek körbejárásáról. A Vigyázat ehető – ha már lobbit említettünk – a biogazdálkodás PR-mozija, a hagyományos agrárkultúra revíziója, amely nem kevesebbet állít, mint hogy gyermekeink egészségének megőrzéséért vissza kell térni az ipari forradalom előtti mezőgazdálkodáshoz. Helyi termelés, helyi piac – mindez társadalmilag, gazdaságilag modellezve, egy olyan országban, amelyről azt gondolja a világ, hogy nagy gondot fordít az egészséges táplálkozásra. Csakhogy a francia statisztikák is elkeserítőek, a francia gazdák élen járnak a peszticidek használatában – kivétel Barjac du Gard, a Vigyázat ehető bezzegfaluja, ahol a polgármester elhatározza, a helyi iskolában biofarmot létesít, az ott termelt finomságokból oldják meg az iskolai közétkeztetést.

Szívmelengető a barjaciak lelkesedése, és nem lehet nem azonosulni a biogazdálkodás nemes céljaival, mégis kissé egyoldalúnak hat Jean-Paul Jaud mozija – mivel csak a kis közösségek problémáira talál megoldást. Már amennyiben talál, elvégre tudjuk, egy fecske nem csinál tavaszt, nem biztos, hogy a nagy francia bioforradalomhoz elegendő egy kedves hegyi falucska kitartó lelkesedése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10219