KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/április
KRÓNIKA
• Fehér György: Föld Ottó halálára
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Derék had Játékfilmek
• Varga Balázs: Valami történik Beszélgetés Koltai Lajossal
• N. N.: A 33. Magyar Filmszemle díjai
• Stőhr Lóránt: Falusi séta Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Mihancsik Zsófia: Szeretet-skála Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bakács Tibor Settenkedő: A két Holovácz Kisjátékfilmek
• Andor Tamás: Téged is leleplez Dokumentumfilmek

• Csejdy András: Mi az ördög David Lynch: Mullholland Drive
• Nevelős Zoltán: Mágus a neten davidlynch.com
• Horváth Antal Balázs: Bizonytalan földrajz Lynch-szótár
• Kolozsi László: Marilyn, szomorúság Egy kép
• Szűk Balázs: Hangyák a szalonban Buñuel állatszimbólumai
• Bikácsy Gergely: A zsarnok valóság Buñuel foglyai
• Ardai Zoltán: Lovagról és papokról Huysmans/Buñuel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Féljünk együtt! Alfred Hitchcock
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Japán csend Pordenone – Sacile
KRITIKA
• Békés Pál: Mivégre? Kamondi Zoltán: Kísértések
• Báron György: Csak egy zenész Szabó István: Szembesítés
• Korcsog Balázs: Inter arma Wilhelm Furtwängler
• Mátyás Péter: Home, home Gárdos Éva: Amerikai rapszódia
• Takács Ferenc: Klisé-világ Todd Solondz: Helyzetek és gyakorlatok
• Spiró György: Senkifilmje Danis Tanović: Senkiföldje
• Varró Attila: Képmás-világ Alejandro Amenábar: Más világ
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Banditák
• Ardai Zoltán: Az ígéret megszállottja
• Vidovszky György: Kikötői hírek
• Elek Kálmán: Az igazság nevében
• Tosoki Gyula: Nagyon nagy Ő
• Pápai Zsolt: 40 nap és 40 éjszaka
• Kézai Krisztina: Szerelem a végzeten
• Tamás Amaryllis: Kiss Kiss (Bang Bang)

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A világ legjobb apukája

Varga Zoltán

World’s Greatest Dad– amerikai, 2009. Rendezte: Bobcat Goldthwait. Szereplők: Robin Williams, Alexie Gilmore, Daryl Sabara. Forgalmazó: Ablo. 96 perc.

Nehéz elhinni, hogy a Rendőrakadémia-széria talán legkreténebb figurájával, a tagolt beszéddel hadilábon álló, punkból lett zsaru szerepével feltűnt komikus, Bobcat Goldthwait negyedszázad elteltével olyan filmmel jelentkezik íróként és rendezőként, mint A világ legjobb apukája. Goldthwait műve – a 2009-es év Sundance-slágere – egy ritka és módfelett nehéz műfaj eminens példája. Tragikomédia, amely középiskolai közegben fürkészi a kettős mércét és a képmutatást, mérlegre téve kegyelet és megcsúfolás, elismerés és mellőzöttség, megalkuvás és lelkiismeret kérdéseit. A szülőként és udvarlóként is kínosan pipogya Lance költészettanár, akinek életét hamvába holt írói karrierje és egy döcögős románc mellett kamaszfia keseríti meg: a tahóságban aligha felülmúlható Kyle a suli szégyene, aki nem mellesleg önveszélyes maszturbálási szokásoknak hódol. A tragédia bekövetkeztével az öngyilkosságnak beállított baleset bizarr módon Lance szakmai és privát sikereinek fölíveléséhez vezet, ami végül választás elé állítja őt. Goldthwait kiválóan egyensúlyozik a halottkultuszra épített és lassan eszkalálódó fekete humor, illetve a valóban szívszorító pillanatok között (talán csak a finálé lassított felvételeivel csúszik el picit), és zavarba ejt azzal, hogy milyen simán kapcsolja egybe a kamaszszorongások és az érett (avagy kiégett) felnőttvilág problémáit – miként az elmélázó, csendes beállítások ugyancsak megférnek kifejezetten klipszerű szekvenciák mellett. A legnagyobb telitalálat mégis Robin Williams játéka, amely nemcsak korábbi remekléseit (Holt költők társasága; Sötétkamra) idézi önreflexíven, de finomságában is etalonnak mondható.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10554