KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/április
KRÓNIKA
• Fehér György: Föld Ottó halálára
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Derék had Játékfilmek
• Varga Balázs: Valami történik Beszélgetés Koltai Lajossal
• N. N.: A 33. Magyar Filmszemle díjai
• Stőhr Lóránt: Falusi séta Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Mihancsik Zsófia: Szeretet-skála Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bakács Tibor Settenkedő: A két Holovácz Kisjátékfilmek
• Andor Tamás: Téged is leleplez Dokumentumfilmek

• Csejdy András: Mi az ördög David Lynch: Mullholland Drive
• Nevelős Zoltán: Mágus a neten davidlynch.com
• Horváth Antal Balázs: Bizonytalan földrajz Lynch-szótár
• Kolozsi László: Marilyn, szomorúság Egy kép
• Szűk Balázs: Hangyák a szalonban Buñuel állatszimbólumai
• Bikácsy Gergely: A zsarnok valóság Buñuel foglyai
• Ardai Zoltán: Lovagról és papokról Huysmans/Buñuel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Féljünk együtt! Alfred Hitchcock
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Japán csend Pordenone – Sacile
KRITIKA
• Békés Pál: Mivégre? Kamondi Zoltán: Kísértések
• Báron György: Csak egy zenész Szabó István: Szembesítés
• Korcsog Balázs: Inter arma Wilhelm Furtwängler
• Mátyás Péter: Home, home Gárdos Éva: Amerikai rapszódia
• Takács Ferenc: Klisé-világ Todd Solondz: Helyzetek és gyakorlatok
• Spiró György: Senkifilmje Danis Tanović: Senkiföldje
• Varró Attila: Képmás-világ Alejandro Amenábar: Más világ
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Banditák
• Ardai Zoltán: Az ígéret megszállottja
• Vidovszky György: Kikötői hírek
• Elek Kálmán: Az igazság nevében
• Tosoki Gyula: Nagyon nagy Ő
• Pápai Zsolt: 40 nap és 40 éjszaka
• Kézai Krisztina: Szerelem a végzeten
• Tamás Amaryllis: Kiss Kiss (Bang Bang)

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bolondok aranya

Kárpáti György

Fools’s Gold – amerikai, 2008. Rendezte: Andy Tennant. Írta: John Claflin, Daniel Zelman, Andy Tennant. Kép: Don Burgess. Zene: George Fenton. Szereplők: Matthew McConaughey (Benjamin Finnegan), Kate Hudson (Tess Finnegan), Donald Sutherland (Nigel Honeycutt), Ewen Bremner (Alfonz). Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 113 perc.

 

Miközben napjainkban lankadatlanul tombol a CGI-kultusz, kézenfekvőnek tűnik, hogy Hollywood a nyolcvanas évek után ismét elveszett világok, eltűnt kincsek nyomába eredjen, s a fantázia 3D által rekonstruált világába kalauzoljon a bitek segítségével (A nemzet aranya, A Karib-tenger kalózai), megteremtve a kalandfilmek legújabb kori reneszánszát. Kár, hogy a Bolondok aranyában a kincskeresés csak ürügy a romanticizált szüzsében, másodlagos történés egy zátonyra futott házasság helyreállításában. A romantikus filmekre szakosodott Andy Tennant vállaltan a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? receptjét újrahasznosítva dobta ismét vízbe a Kate HudsonMatthew McConaughey sikerpárost idei válság-románcában. Mint már oly sokszor, a film hősei ezúttal is úgy érzik, elszúrt házasságukra gyógyír lehet a kincskeresés, amely tevékenység kellő adrenalinnal és izgalommal jár, hogy a feszült helyzetben ismét egymásra találjanak.

A történet ezúttal egy 1715-ben, Fülöp spanyol király uralkodása idején a karibi térségben eltűnt hatalmas kincs keresése körül bonyolódik. A film a romantikus vígjátékok bejáratott cselekményvezetése szerint szerveződik, csakhogy lejárt szavatosságú kiszerelésben. Odavetett, kétdimenziós karakterek, kellemetlen ripacskodás, mondvacsinált konfliktusok: mindenféle drámaiság bántóan sematikus és banális, s az egész sokkal inkább emlékeztet valamiféle karibi búvár–jet-ski vakációra, semmint vérre, kincsre, házasságra menő küzdelemre. Nem érezni a tétet, mert lényegében nincsen, a kaland-aktus folyamatosan háttérbe szorul az üresjáratok miatt. A műfajok rosszul megválasztott arányának eredményeképp a film kalandnak nem elég kaland, romantikusnak nem elég romantikus, ellenben minden pillanatban kirívóan felszínes. Legalább a stáb jót vakációzott a Bahamákon és az ausztrál forgatási helyszíneken – de ez a nézőt aligha fogja vigasztalni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9333