KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rio

Pálos Máté

Rio – amerikai, 2011. Rendezte: Carlos Sardanha. Írta: Todd Jones, Earl Richey Jones és Carlos Sardanha. Kép: Renato Falcao. Zene: John Powell. Gyártó: Blue Sky Studios / 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 86 perc.

Mikor az egészestés animáció túllépett a történetmesélésen, és a háromdimenziós attrakció mellett további szórakoztatási faktorra áhítozik, a másfélórás mozgóképet egy hatalmas partira cserélve, keresve sem lehetne jobb helyszínt találni Rio de Janeirónál. A Rio főszereplője nem is a gyáva, „földhözragadt” Azúr, aki a madárdílerek és újdonsült papagájszerelme miatt kénytelen szárnyra kelni, sőt nem is a perifériára szorult emberi karakterek, hanem a magával ragadó karneváli hangulat, a dzsungel ezer színében virító forgatag. A jelmezbe öltözött táncosok mellett a madarak is magukénak érzik a szamba lelkét, így aztán a romantikus kalandfilm átmenet nélkül fordul folyton buliba. Azúr új barátai meglepő egyéniségek, egyszerre gondoskodnak a váratlanul fel-feltörő humorról és a remek dalokról, az érzelgős Disney-módszer helyett a parti ürügyén használva a lendületes dallamokat.

A Jégkorszak trilógia alkotóitól nem is várunk kevesebbet, mint egy minden percében szórakoztató, idegen tájakra kalauzoló, látványos, olykor megható, máskor az adrenalinszintet egekbe szöktető filmet, melynek a története is megáll a lábán. Ahogy Azúr, a Minnesotában nevelkedett arapapagáj megtalálja helyét az ég és a föld között, a kalandba bekapcsolódó Rio de Janeiró-i árva kisfiú is letér a kisstílű bűnözés útjáról. Főszereplőink, legyenek állatok vagy emberek, mind a rikító színek és szenvedélyes dalok hazájában találják meg helyüket. A már jól ismert, de ismét szépen végigvezetett történet megvalósítása minden percében élvezetes, így a mostanában futó gyermekded animációk után végre ismét a mozikba került egy mese, amelyhez csak alibiként kell magunkkal ráncigálnunk a szomszéd kislányát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10675