KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hortobágy

Czirják Pál

Magyar, 1936. Rendezte: Georg Höllering. Szereplők: Cinege János, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit. 82 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.

Ritka esemény a hazai dvd-kiadásban, amikor egy 1945 előtti alkotás felújítva, gondosan összeállított háttéranyagok kíséretében lát napvilágot. Georg Höllering most megjelentetett Hortobágya a Filmintézet gondozásában ilyen kivételes darab. Felújított kép és hang alatt ezúttal természetesen nem tökéletesen megtisztított, steril képet és stúdióminőségű, többcsatornás hangsávot kell érteni, inkább annak a filmélménynek a helyreállítását, amelyben a korabeli nézőnek lehetett része. Itt persze rögtön pontosítanunk kell. A harmincas évek magyarországi mozilátogatója ugyanis nem egészen ezzel a művel találkozott, mivel azt a cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte vetíteni. Nyugat-Európában viszont a teljes változat került a közönség elé, majd évtizedekkel később ebből küldött egy kópiát a Magyar Filmarchívumnak is maga a rendező. És szerencsére ezt a verziót tartalmazza a jelen kiadvány.

Több szempontból is egyedülálló mű a Hortobágy. Osztrák születésű rendezője úgy érkezett kamerájával az Alföldre, hogy egyáltalán nem beszélt magyarul, mégis hitelesebben jelenítette meg a tájban élő ember mindennapjait, mint a korszak sok más munkája. A harmincas évek magyar filmjét úgyszólván érintetlenül hagyta az irodalomban ekkortájt kibontakozó – a vidék felfedezésének igényét megfogalmazó és a parasztság felé szociografikus érdeklődéssel forduló – népi mozgalom, Hölleringet azonban mintha éppen ez ihlette volna meg.

Különleges volt az a munkamódszer is, amellyel a rendező választott témáját megközelítette. Két éven keresztül, több fázisban forgatta le filmjét. Először jó ideig néprajzi és természeti felvételeket készített, és csak ezt követően érezte szükségét annak, hogy valamiféle történetre fűzze fel a megörökített motívumokat. Ekkor kérte fel Móricz Zsigmondot a cselekmény alapjául szolgáló elbeszélés megírására, majd vette fel végül az ily módon kitalált jeleneteket. Rendhagyó megoldásnak számított továbbá, hogy Höllering hivatásos színészek helyett amatőrökre bízta a figurák megformálását. Az amatőr szereplők alakításának darabossága persze egyfelől zavaró is lehet; másfelől azonban például Móriczot éppen ez a rendezői elképzelés állította a produkció mellé.

Hölleringet az alföldi táj és a csikósok életformája iránti rajongása, valamint a dokumentarizmus korai példáinak – mindenekelőtt Flaherty Nanukjának (1922) – tisztelete vezette. Alkotásában a pusztai ember életének eseményeit a természet körforgásának állomásai – születés és halál képei – keretezik. Éppen e holisztikus szemlélete és a paraszti élet elkötelezett ábrázolása miatt válhatott a Hortobágy később hivatkozási alappá Szőts István számára.

Extrák: Georg Höllering és a Hortobágy – Szekfű András és Fazekas Eszter beszélgetése; Andrew Hoellering emlékezik; angol és német felirat a filmhez és az extrákhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11670