KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tini nindzsa teknőcök

Varró Attila

Teenage Mutant Ninja Turtles – amerikai, 2014. Rendezte: Jonathan Liebesman. Írta: Josh AppleBaum és André Nemec. Kép: Lula Carvalho. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Megan Fox (April), William Fichtner (Sachs), Will Arnett (Vernon), Whoopi Goldberg (Bernadette). Gyártó: Paramount Pictures / Nickelodeon Movies. Forgalmazó: UIP-Duna Film Szinkronizált. 101 perc.

 

Bő negyed százada, a posztmodern tömegfilm és a képregény-adaptációk termékeny párkapcsolatának hőskorában még senkit sem zavart, ha bumfordi bábfigurák játszottak szuperhősöket; a maszkos igazságosztóknak nem kellett kisebb planetáris katasztrófa, hogy kikeljenek az ágyból; nő pedig legfeljebb akkor juthatott főhős-szerephez, ha minimum egy antopomorf állatpartnerrel osztozott rajta, csillagközi kacsától mutáns óriáskenguruig. Ennek a boldog őskáosznak emblematikus szülöttei a tini mutáns nindzsateknősök: már csapatnevük is maga volt a színpompás trash-gyönyör és alkotógárdájuk röpke tíz népszerű képregény-év, egy kultikus televíziós rajzfilmsorozat és egy szerethetően idióta Golden Harvest mozitrilógia erejéig mindent ki is aknázott bizarr koncepciójukból. Eszement koruknak efemer bálványai voltak, röpke filmkarrierjüket még egy ezredfordulós komputer-animációs kísérlet sem tudta feltámasztani – mígnem a szellemzsarukkal és galaktikus őrzőkkel újjáéledő kikacsintós/komikus retró-hullám idén őket is kiöntötte a szennycsatornákból.

A Michael Bay égisze alatt elkészült reboot hosszas hercehurcák után végül maradt a régi alapképletnél: April, a férfinemre érzéketlen riporterlány négy pizzarajongó, génmutáns harciteknőc oldalán megmenti New Yorkot a gonosz Zúzó rémuralmától, amit árulkodó módon ezúttal a Sachs (ejtsd: szex) Industry képvisel. A mókás párbeszédek és önreflektív poénparádék azonban kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy ellensúlyozzák mindazon károkat, amiket a technoteknősök poszt-gollam fiziogniómiája és a harci jelenetek CGI-megalomániája okoz az egész alapkoncepciónak – mintha csak a Faster Pussycat, Kill, Kill! színes pornó-remake-jét néznénk, áramvonalas Vogue-modellekkel a főszerepben. Liebesman munkája unalomig száraz tésztája mindannak, amiből manapság egy megapic-et gyúrnak: 45 perces akciófinálé, megbízható önismétlés és Megan Fox fenékpanorámája – csak éppen az a sajtszag hiányzik nagyon feltétjéből, meg a bájos sületlenség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11768