KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kivégzési parancs

Sepsi László

Kill Command – brit, 2016. Rendezte és írta: Steven Gomez. Kép: Simon Dennis. Zene: Stephen Hilton. Szereplők: Vanessa Kirby (Mills), Thure Lindhardt (Bukes), David Ajala (Drifter), Tom McKay (Cutbill), Mike Noble (Goodwin). Gyártó: Vertigo Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 99 perc.

 

Sophia, a Hanson Robotics bűbájos androidja tervezőjének kérdésére válaszolva jelentette be az austini SxSW fesztiválon: igen, el szeretné pusztítani az emberiséget. A riposztot követő ártatlan mosoly csak nyugtalanítóbbá tette a talán csak megrendezett jelenetet, és a beszélgetést rögzítő videó napokon belül bejárta a világsajtót. Ha az elképesztő iramban fejlődő robotika önmagában is disztópiába illő szituációkat eredményez, a jelenséget meglovagló rémfilmeknek igencsak magasra kell tenniük a lécet, ha fel akarják venni vele a versenyt – de nem csak ezen múlt, hogy sokkhatás szempontjából a Kivégzési parancsot már egy technikai demonstrációt rögzítő kisvideó is lekörözi.

A trükkmesterből lett forgatókönyvíró-rendező Steve Gomez a könnyebbik utat választotta a téma feldolgozásához: a Ragadozó és Dog Soldiers kommandós horrorjainak nyomdokain haladva egyszerűen lecserélte a terepen ragadt katonákra fenekedő monstrumokat önállósodott hadigépekre. A C-3PO sebességével totyogó cselekményt csak néhány hosszabbra hagyott beállítás választja el attól, hogy a Kivégzési parancs ritmustalan akció sci-fiből átforduljon természet és technológia viszonyán meditáló ambient horrorba, de a formanyelvi tudatosság bármiféle jeleinek hiányában egyedül az marad szembetűnő, hogy milyen csekély a különbség az egysorosokkal kommunikáló sablonveteránok és a rájuk vadászó robotok között. Gomez filmje annak ellenére sem lép túl „az ember jó – a gép rossz” ősi tanulságán, hogy hősei többségükben egy kávéfőző érzelmi gazdagságával bírnak: ezt ugyan a csapat nőnemű kiborg-tagja volna hivatott tovább árnyalni, ám a technoszkepticizmus végül maga alá gyűri a figurát. Mintha az Ex machina és a Sophia-incidens után a Kivégzési parancs is egyetlen gondolatot illusztrálna: bármit is építenek a derék tudósok, végül úgyis Pandóra lesz belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12767