KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A boncolás

Soós Tamás Dénes

The Autopsy of Jane Doe – angol-amerikai, 2016. Rendezte: André Øvredal. Szereplők: Brian Cox, Emile Hirsch, Ophelia Lovibond. Forgalmazó: Independent. 86 perc.

 

M. Night Shyamalan írt volna ilyen klausztrofób pincehorrort fiatalkorában, ha Agatha Christie vállal vele egy négykezest. A precíz, de fantáziátlan magyar cím egy precíz, de fantáziadús filmet takar, amelyben a családi vállalkozásban dolgozó patológusoknak (apa: Brian Cox, fia: Emile Hirsch) egy azonosítatlan lány holttestét kell felboncolniuk, és a médiafelhajtás miatt még az éjszaka során megállapítani a halál okát. Rutinszerűen folyik a munka, a kést a Midnight Black r’n’r-jére forgatják, és ha csak annyit tenne a film, hogy berobbantja Amerikában a The Temperance Movement piszkosan slágeres bluesrockját, már elismerően biccentenénk. De ennél jóval többet ér el a feszesre rendezett másfél órájában, amiben anélkül támasztja fel és tartja ébren a halottak iránt érzett averziónkat, hogy a zombifilm manapság lerágott zsáneréhez nyúlna. André Øvredal, akinek nevét tisztelettel emlegetik a rajongói körök, mióta A trollvadászban norvég folklórral és bürokratikus szatírával frissítette a found footage horrort, ezúttal tartózkodik az explicit humorizálástól, és szerencsére a gore felségterületére sem lép át a boncolás során – jól érzi, hogy hét Fűrész és öt Végső állomás után erre semmi szükség. Helyette tetszetősen oldszkúl módszerekkel, sejtetéssel és egy nagyon is élőnek tűnő tetemmel borzolja a kedélyeket, akit kellékhulla helyett Írország üdvöskéje, Olwen Kelly játszik – hideglelősen. Csak a fináléban bicsaklik meg a film, ahol a kortárs horror leárazott megoldásai kerülnek elő jump scare-től a kulcslyukon bekukucskáló halottig, a természetfeletti feltámasztásával pedig sarokba szorítja magát Øvredal, ahonnan nehéz elegánsan kimászni. Nem sikerül neki sem: a rejtély feloldására adott magyarázat kifejtetlen, de a mögötte rejlő logika, miszerint a szörnyet a szörnyüldözés hozza létre, legalábbis megfontolandó a dróntámadások nyomán erősödő terrorizmus korában.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13222