Láttuk még

Hiúságok máglyája

Koltai Ágnes

Szokvány amerikai ellen-karriertörténet a Wall Street (Tőzsdecápák) árnyékában; egy parvenu bank-zsúrfiú tündöklésének és unalmasán undok bukásának édes-keserű históriája. Éles társadalomkritikával persze. Mindenki megkapja a magáét, a bróker, az ostoba feleség, a butuska szerető, a gátlástalan politikus, a megvesztegethető ügyvéd és az alkoholista íróújságíró. Ez szinte már kötelező, ha amerikai regényről és annak filmes adaptációjáról beszélünk.

A zolai naturalizmust és a balzaci kritikai realizmust megirigylő Tom Wolfe Brian De Palma kezére adta három évvel ezelőtt írt, bestseller-lista vezető könyvét, s ebből a különös kézfogóból olyan film született, amelyből senki sem ismerhet magára. Ez nem a Kandirozott mandarinzselészínű áramvonal szellemesen csípős világa, s nem is Palma elegáns-intelligens filmnyelve. A Hiúságok máglyája képekkel illusztrált társadalmi kiáltvány Paul Fussel szellemében – afféle „bátor” bizonygatása annak, hogy igenis léteznek egymástól jól elkülönült osztályok Amerikában. Ám ami Fussel tudományos esszéjében (Osztálylétrán Amerikában) helyénvaló, az Brian de Palma filmjében iskolásán okoskodó.

A film hősei szociológiai kategóriák kacagó, síró, ordítozó megtestesítői, akik úgy viselkednek, beszélnek és buknak alá a megvetés pállott aurájába, mint a bábok. Drámaiatlanul tragikusak, akár ha a tengerparti verőfény vagy az óceáni tájfun színházi látképében lépnének fel.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 60. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4181

Cikk értékelése:

szavazat: 1191 átlag: 5.39