KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Maradj!

Köves Gábor

Stay – amerikai, 2005. Rendezte: Marc Forster. Írta: David Benioff. Fényképezte: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők: Ewan McGregor (Sam Foster), Ryan Gosling (Henry Letham), Naomi Watts (Lila Culpepper), Bob Hoskins (Leon). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 103 perc.

 

A pszichológus és a beteg senki másra nem tartozó, zárt ajtók mögött zajló kapcsolata éppúgy hálás terepe a kukkolásnak, mint a gyóntatófülkék vagy a bírósági tárgyalótermek egy-egy thriller kedvéért bekamerázott terei. Innen, mármint a rendelőből indulunk most is: fiatal szaktekintély (Ewan McGregor) veszi át a rejtélyes okokból megüresedett egyetemi praxist, a zavart lelkű egyetemisták rutinesetei helyett azonban rögtön egy nehézsúlyú beteg szakad a nyakába, s osztja meg hősünkkel igen határozott öngyilkossági terveit. A festőnek készülő fiatalember nem tréfál, mint ahogy a forgatókönyvíró sem, aki egyre rejtélyesebb fordulatokkal – igaznak bizonyuló jövendölésekkel, egymásnak ellentmondó tényekkel, s józan ésszel felfoghatatlan jelenségekkel – bizonytalanítja el mind a McGregor által alakított figurát, mind a nézők által alakított közönséget. A sokasodó kérdőjelek és a sejtelmesre vett beállítások mindinkább egy látomásos világot, mintsem valóságos eseményeket sejtetnek, a megoldás azonban, hogy e New Yorknak látszó tájat, s annak valósnak látszó lakóit kinek a szemüvegén keresztül is látjuk tulajdonképpen, mint sokszor alkalmazott dramaturgiai csavar a fináléra marad. Arra nézvést, hogy ki is képzel kicsodát (a költő szavaival élve: Dsuang Dszi-e a lepkét, vagy éppen a lepke őt) bár megnyugtató választ kapunk, az egyértelmű megoldás kényszere azonban sokat ront ezen az egyébként profi módra kivitelezett thrilleren. A végkifejlett csattanójához költeni az előzményeket ismert módszer, ha nem is a legelegánsabb eljárás. Mindenesetre a rendező – a műfajokat ruha módjára váltogató Marc Forster – profi időhúzó, és amíg lehet, elodázza az igazságot, miszerint a Maradj! nem több szórakoztató szemfényvesztésnél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8615