KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Focus – A látszat csal

Géczi Zoltán

Focus – amerikai, 2015. Rendezte és írta: John Regua és Glenn Ficarra. Kép: Xavier Perez Grobet. Zene: Nick Urata. Szereplők: Will Smith (Nicky), Margot Robbie (Jess), Gerald McRaney (Ownes), Robert Taylor (McEwen). Gyártó: Zaftig Films / Kramer & Sigman Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 104 perc.

„A nagy balhé nem több mint fantáziakép. Mi mennyiségre hajtunk.” – inti Will Smith karaktere a hétpróbás mestertolvajok bandájához frissen csatlakozott, szőke újonclányt. Alighanem ugyanez az elv vezethette Glenn Ficarra és John Requa munkáját is; az összeszokott forgatókönyvíró-rendező páros (Tapló Télapó, Őrült, dilis, szerelem) szándéka a volumen behúzása, egy nemzetközi sikerfilm forgatása lehetett, amely a két legnépszerűbb zsáner, a krimi és a romantika elemeit ötvözi.

Miután a forgatókönyvet búbánatos közhelyek és irritálóan mesterkélt fordulatok sokasága terheli, ezt a mutatványt két embernek kellene érdemben felvállalnia, ám eleve nem kevés aggályt kelt az a körülmény, hogy a főszereplők a helyettes helyetteseként, beugró alapon vállalták a forgatást. A karrierjének ugyancsak hanyatló szakaszában lévő Will Smith (szerepét eredetileg Ryan Gosling, Brad Pitt, majd Ben Affleck volt hivatott eljátszani) A Föld után kolosszális bukását követően ritkán exponálja magát a vásznon, ahogy az új ausztrál üdvöske, a tündöklően szép Margot Robbie is az utolsó pillanatban lépett a fedélzetre.

A Focus: A látszat csal dramaturgiai üresjárataiban – merthogy ebből is akad néhány – óhatatlanul is referenciák után kutat a néző agya, miszerint a dél-koreai The Thieves mennyivel stílusosabb és vagányabb, a Szemfényvesztők pedig mennyivel intelligensebb, ugyanakkor az is szembeszökő, mily szorgos igyekezettel próbálták rekonstruálni a Mint a kámfor lefegyverző intimitást sugárzó romantikus duettjeit, ám a hirtelenjében összeverbuvált páros merőben alkalmatlannak bizonyult erre a feladatra. Végső elszámolás tekintetében nincsenek megbocsáthatatlan hibák vagy hiányosságok, nehéz volna kifejezetten utálni ezt a természeténél fogva ódivatú filmet, ugyanakkor szeretni sem lehetséges; hervatag és középszerű produkció, a minden szempontból felesleges mozik példaértékű képviselője.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12159