KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Volt egyszer egy Németország

Benke Attila

Es war einmal in Deutschland… – német-belga, 2017. Rendező: Sam Garbarski. Forgatókönyv: Michel Bergmann. Kép: Virginie Saint-Martin. Szereplők: Moritz Bleibtreu (David Bermann), Antje Traue (Sara Simon), Tim Seyfi (Fajnbrot), Mácsai Pál (Szoros), Mark Ivanir (Holzmann), Anatole Taubmann (Fränkel). Gyártó: Samsa Film / ZDF. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 102 perc.

Az utóbbi években a Saul fia és az 1945 emlékeztek meg leginkább kreatív módon a Holokausztról. Nemes László és Török Ferenc feszült, thrillerszerű történet keretei között idézték fel a hetven évvel ezelőtti borzalmakat. A német születésű belga rendező, Sam Garbarski (Irina Palm, Vijay és én) a Saul fia és az 1945 által kitaposott úton indult el, és történelmi bűnfilmbe ágyazta a német zsidóság deportálásának és megsemmisítésének traumáját a Volt egyszer egy Németországban.

Sam Garbarski műve a háborús bűnösök felelősségre vonásának évében, 1946-ban, Frankfurtban játszódik. David Bermann és társai túlélték a haláltáborokat, nem kérnek többé Németországból, Amerikába szeretnének emigrálni, és sefteléssel próbálják összeszedni az utazáshoz szükséges pénzmennyiséget. Közben Bermannt megtalálja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egy tisztje, Sara Simon, aki kollaborációval vádolja a Hitlernek vicceket tanító egykori humoristát. A Volt egyszer egy Németország Bermann visszaemlékezései révén egyszerre elemzi a háborús felelősség problémáját és a zsidók háború utáni helyzetét.

Sam Garbarski történelmi drámája egyértelműen akkor a legerősebb és legérdekesebb, mikor a komédiás David Bermann visszaréved a múltba, és megpróbálja a történelmi eseményeket kiszínezni, vagyis önmagát hősként beállítani. Így a nyilvánvaló mentegetőzés miatt a nézők fejébe is befészkelheti magát a gondolat, hogy Bermann tényleg kápóvá vált, és a hamis hősmítosz felépítésével ezt próbálja elfedni.

Nagy kár, hogy a férfi és Sara közös múltidézését kevéssé érdekes jelenetek töltik ki, melyek csak rabolják az értékes játékidőt, sőt elrontják a cselekmény lezárását is. A Volt egyszer egy Németország szívhez szóló emberi dráma lehetne, ha kizárólag David Bermann történetére koncentrálna, és nem erőltetné a humorosnak szánt, de többnyire jellegtelen üzletelős epizódokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13482