KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gumi-Tarzan

Magyar Judit

Aki kalandfilmet vár a Gumi-Tarzantól, fákon mászkáló, derék férfiakat és bűvölő, szőke angyalokat, az csalódni fog. De az is, aki valamilyen felfújható gumiállatra gondol, mellyel a vízben lehetne mókázni.

Hans Hansen és Sřren Kragh-Jakobsen filmje ugyanis komolyabb ennél. És nem hasonlít a mai gyerekfilmhez, pedig 1981-ben készült. Ivan, a film főhőse nem ügyes, mint többi gyerekhős társa. Nem kedves, mint azt a rutinos mozinéző várja. Ráadásul nem széparcú, nem szőke és nem göndörhajú. Nem köpi a bemondásokat, és nem szerel össze autókat. Még dörgölőzni sem képes. Repdeső szempilláival, soványságával, kinyúlt pulóverével, félszegségével inkább idegesítő. Sokan voltunk ilyenek gyerekkorunkban, akik az órákon a röpködő legyeket figyeltük, nem tanultunk meg hazudni és az arcunkra ügyelni. És sokan volnánk ma is ilyenek – ha vállalt magányunk nem idegesítene többé.

Ivánt sokszor veri a sors, mondhatni örökké – ezt kényszeredettséggel és valami belső tartással viseli. Köveket dobál a vízbe, és elképzeli, hogy holnaptól nem gúnyolják, nem bántják. Sőt. Egyszerre megtáltosodik, átrepül felettük, és a labdával ő talál a kosárba.

Az élet nem tünékeny fantázia reprodukciója, olykor mégis jóra fordul. A Gumi-Tarzanban például akad egy darukezelő, aki éppen olyan magányos, mint Ivan. És akár a Kisherceg, képes rá, hogy kapcsolatukat megépítve, nevelje őt. A darukezelő valahogy többet tud a fiúról, mint a tarzan-imádó kishivatalnok papa, vagy az örökös takarításmániában szenvedő, butácska mama. Akiknek nyilván egészen másféle elképzelésük volt az ő gyermekkori álmaikat valóra váltó utódról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/03 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6176