KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az árvaház

Klág Dávid

The Orphanagespanyol–mexikói, 2007. Rendezte: Juan Antonio Bayona. Írta: Sergio G. Sánchez. Kép: Óscar Faura. Zene: Fernando Velázquez. Szereplők: Belén Rueda (Laura), Edgar Vivar (Bálaban professzor), Fernando Cayo (Carlos), Mabel Rivera (Pilar), Montserrat Carulla (Benigna Escobedo), Roger Príncep (Simón). Gyártó: Esta Vivo! / Telecinco / Wild Bunch. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Claude Debussy szavait kiforgatva az Árvaház igazi szörnyűségei a sokkhatások közötti csendből állnak össze. Előtérben elhaladó árnyakat, hangos dörrenéseket és alattomos kaparászásokat minden magára valamit adó rémrendező képes szállítani, de kevesen tudnak olyan biztosan alapozni a mindennapokból, hogy ne az legyen a fontos, mi ugrik elő a sötétből, hanem hogy ki és miért merészkedett be oda. A friss spanyol tehetségek, a rendező Juan Antonio Bayona és a forgatókönyvíró Sergio G. Sánchez képesek voltak erre.

Pedig az alapsztori „csupán” egy kísértetfilmet vetít előre: Laura, férjével és fogadott gyermekével, Simónnal együtt visszaköltözik az árvaházba, ahol gyermekéveit töltötte, hogy ismét megnyissa különös figyelmet igénylő gyerekek számára. Ahogy telnek a napok, Simón egyre több képzeletbeli barátot szerez, míg egyszer csak nyomtalanul eltűnik. A képzeletbeli barátai viszont úgy tűnik, a családdal maradnak. Így kezdődik a férj, Carlos, de főleg a feleség és nevelőanya, Laura kálváriája a sejtelmesen lebegtetett fantázia/szellemvilágban, ami ugyan tele van az utóbbi idők spanyol art-horrorjainak toposzaival, a Másvilág komor kísértetkastélyától kezdve az A faun labirintusa felnőttek számára láthatatlan szereplőivel, de horgonyként húz le minden fantasztikumot a valóság szintjére a szülők keserű bűntudata. Ha a szellemekért nézzük, az Árvaház elsőrangú horrorfilm. Ha családi tragédiaként, akkor egyszerűen hibátlan.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9550