KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Greenberg

Nagy V. Gergő

Greenberg – amerikai, 2010. Rendezte: Noah Baumbach. Szereplők: Ben Stiller, Rhys Ifans, Greta Gerwig. Forgalmazó: Select. 103 perc.

Legkésőbb A tintahal és bálna óta köztudomású, hogy Noah Baumbach a kortárs amerikai függetlenek egyik markáns egyénisége. A főként érzékeny tolláról nevezetes író–rendező Wes Anderson csapatával indult, de kamaszlelkű kollégájával szemben inkább az urbánus entellektüelek öncsalással teli világához vonzódik: kisrealista, személyes filmjei fanyar bon mot-kban és szerteágazó kulturális utalásokban gazdag, egyszersmind ízig-vérig hétköznapi mesék, melyek hiúságukban zavarodott értelmiségi figurák vicces–szomorú gondjait vizsgálják.

Baumbach tavalyi műve rendhagyó módon egy negyvenéves ácsról szól – ám a bukott zenészből New York-i szakmunkássá avanzsált Roger Greenberg legalább annyira savanyú és nárcisztikus, mint a korábbi munkákat benépesítő, csurig frusztrált értelmiségiek. A folyvást panaszleveleket fogalmazgató középkorú későkamasz egyenesen az idegklinikáról érkezik dúsgazdag bátyja Los Angeles-i otthonába, hogy a család vietnami nyaralása idején a lakás és a kutya gondját viselje – ezalatt pedig nem csupán egykori haverjaival és takaros midlife-krízisével igyekszik zöld ágra vergődni, de a házvezető-lánnyal is ügyetlen románcba keveredik. Baumbach teszetosza figurákkal zsúfolt dramedyje a korábbi munkákhoz hasonlóan dúskál a feszélyező helyzetekben, a helyi érdekű poénokban és a szellemes(kedő) egysorosokban, ám mindez a precizitásában is közvetlen és könnyed hatású rendezés miatt csak elvétve tűnik keresettnek vagy tolakodónak – ehelyett inkább megannyi megkapóan idétlen és fájdalmasan komikus pillanatot eredményez (lásd például a születésnapi tortára bedühödő ünnepelt parádés jelenetét). A következetesen visszafogott és a váltig empatikus közelítésmód pedig még e taszítóan egoista, velejéig sebzett antihőst is szerethetővé tudja varázsolni – ilyenformán a Greenberg azzal együtt is emlékezetes, hogy csupán hajszálnyival mélyebb, mint a nyöszörgő balfékek felnőtté válásának szakmányban gyártott független meséi.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10926