KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bizalom

Gelencsér Gábor

Magyar, 1979. Rendezte: Szabó István. Szereplők: Bánsági Ildikó, Andorai Péter. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 102 perc.

 

A Bizalom Szabó István életművének ritkábban emlegetett darabjai közé tartozik. Mintegy csendesen megbúvik a pályakezdő új hullámos trilógia (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm) és a második „Oscar-díjas” trilógia között (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen). S magában áll a hetvenes évek filmjei mellett is: a Tűzoltó utca 25. szürreális álomvilága és a Budapesti mesék allegorikus története után jóval egyszerűbb elbeszélés- és ábrázolásmódot képvisel, s ezzel a Mephistóval bekövetkező fordulatot készíti elő. A szerzői gondolat fenntartása és ugyanakkor a stílusváltás kulcsfilmjéről van tehát szó, amikor is Szabó a modernista formáktól eltávolodik, átlép egy konvencionálisabb, midcult művészfilmes beszédmódba, s ebben világsikert ér el. Már a Bizalom megkapja az Oscar-jelölést a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, csakúgy, mint a következő trilógia valamennyi darabja, a Mephisto pedig el is nyeri a díjat. Nem akármilyen sorozat nyitánya tehát a film.

A Bizalom azonban önmagában is megérdemli a figyelmet: az életmű egyik legkiforrottabb, legtisztább, egyszerűen szólva legszebb munkája, amelyet a digitálisan felújított kép és hang miatt is érdemes újranézni. Így érvényesül ugyanis a film következetesen végiggondolt színvilága, a háború és a vészkorszak, 1944–45 telének ólomszürke lefojtottsága, amely a belső terekbe is behatol, s amelyekbe Vermeert idéző módon oldalról esik be csak némi fény. A fekvő asszony mellett ülő férfi kettőse, a test körvonalait sejtető hálóing redői, fehérrel megtört kék színe, mögötte a férfi pizsamakabátjának meleg árnyalata, az alvó női arcra vetülő árnyék és a képből kifelé néző férfi arcára eső fény – a DVD-n borítóján is idézett – beállítása valóban festményként állítja meg a zajos történelem pusztító rohanását, s fogalmazza meg tisztán képi eszközökkel az egymásra találás meghitt pillanatát. (A színvilág kialakításáról esik a legtöbb szó Fazekas Eszter beszélgetésében a rendezővel és Koltai Lajos operatőrrel, akiknek akkor indul több évtizedes művészi együttműködése.) A színek mellett a film – s innentől Szabó művészetének – másik legfőbb szereplője az arc, a két kiváló alakítást nyújtó főszereplőnek a félelemteli bizalmatlanságtól a felszabadító bizalomig számos regiszteren játszó tekintete. Egy rövid flashback, valamint a szereplők dialógusok közé illesztett belső monológja idézi csupán a korábbi filmek modernista eszközhasználatát, egyébként a rendező formai értelemben is a nyomasztó külvilág és az arcokon tükröződő érzelmek kettősére szűkíti le a figyelmét (s ez a szűkítés folytatódik a következő trilógiában, amelyre a filmek címe is egyértelműen utal). Ám Szabó ezen az új hangon is ugyanarról beszél, mint korábbi és ezt követő filmjeiben: a történelemnek kitett egyén sorsáról, az identitás megőrzéséről – minden szorító körülmény ellenére. A Bizalomban a lehető legnagyobb fesztáv képződik a külső és belső világ között, hiszen a két, nevét is elhagyni kénytelen idegen konspirációs okból kerül férjként és feleségként egy fedél alá, ahogyan az újabb történelmi fordulat, a háború befejezése szakítja el őket egymástól. Közben viszont – mindennek ellenére – az emberi élet legszemélyesebb, legbensőségesebb, legszebb pillanatát élik meg: a szerelmet.

Extra: Arcok történelmi megvilágításban – Beszélgetés Szabó Istvánnal és Koltai Lajossal (MaNDA, 2016, 42’)

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12704