KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelembe gurulva

Vajda Judit

Tout le monde debout – francia, 2018. Rendezte és írta: Franck Dubosc. Kép: Ludovic Colbeau-Justin. Zene: Sylvain Goldberg és Emilien Levistre. Szereplők: Franck Dubosc (Jocelyn), Alexandra Lamy (Florence), Elsa Zylberstein (Marie), Gérard Darmon (Max), Caroline Anglade (Julie). Gyártó: Gaumont. Forgalmazó: Hungaricom. Szinkronizált. 107 perc.

 

Az új Életrevalókként hirdetett francia produkció pusztán annyiban emlékeztet a 2011-es sikerfilmre, hogy ebben is egy kerekesszékben élő és egy ép szereplő kapcsolatát követhetjük. A Szerelembe gurulva ettől függetlenül még lehetne jó – de nem az. Pedig az alapötlet kiváló: egy javíthatatlan nőcsábászról egy bombázó véletlen tévedés folytán azt hiszi, kerekesszékes. Mivel Jocelyn úgy látja, mozgássérültként nagyobb az esélye a nőnél, kihasználja a kínálkozó lehetőséget. Amikor pedig hősünk megismerkedik célpontja nővérével, aki tényleg kerekesszékes, majd szintén megtetszik neki, már nem eshet ki a szerepből…

Franck Dubosc alkotása már csak azért sem tud olyan mélységekig hatolni, mint az Életrevalók, mert a jellemek kétdimenziós felvázolása után szinte teljes egészében helyzetkomikumra épül a cselekménye. Egy romantikus komédia esetében persze még ez sem lenne akkora probléma, de a Szerelembe gurulva sajnos csak részleteiben működik, egészében véve nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Néhány emlékezetes momentumot leszámítva (az a jelenet például, amikor a főhőst véletlenül kerekesszékesnek nézik, a fizikai színjátszás csúcsa) nem igazán tett jót a műnek, hogy ugyanaz az írója és rendezője, mint a főszereplője. Dubosc beleszeretett önmagába a vásznon, és rengeteg túlírt (a nővér látogatása Jocelyn irodájában) vagy egyenesen érthetetlen részt (habár a főhős egy nemzetközi cég igazgatójaként dolgozik, percekig pantomimezi a kerekesszéket, mert nem ismeri angolul a „wheelchair” szót) helyezett el alkotásába. Dubosc filmjéből hiányzik a romkomok gördülékenysége és frappánssága: persze elmondható róla, hogy rendhagyó, érdekes élmény – csak hát egy romantikus komédiától nem épp ezt várnánk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13734