KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az árvaház

Klág Dávid

The Orphanagespanyol–mexikói, 2007. Rendezte: Juan Antonio Bayona. Írta: Sergio G. Sánchez. Kép: Óscar Faura. Zene: Fernando Velázquez. Szereplők: Belén Rueda (Laura), Edgar Vivar (Bálaban professzor), Fernando Cayo (Carlos), Mabel Rivera (Pilar), Montserrat Carulla (Benigna Escobedo), Roger Príncep (Simón). Gyártó: Esta Vivo! / Telecinco / Wild Bunch. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Claude Debussy szavait kiforgatva az Árvaház igazi szörnyűségei a sokkhatások közötti csendből állnak össze. Előtérben elhaladó árnyakat, hangos dörrenéseket és alattomos kaparászásokat minden magára valamit adó rémrendező képes szállítani, de kevesen tudnak olyan biztosan alapozni a mindennapokból, hogy ne az legyen a fontos, mi ugrik elő a sötétből, hanem hogy ki és miért merészkedett be oda. A friss spanyol tehetségek, a rendező Juan Antonio Bayona és a forgatókönyvíró Sergio G. Sánchez képesek voltak erre.

Pedig az alapsztori „csupán” egy kísértetfilmet vetít előre: Laura, férjével és fogadott gyermekével, Simónnal együtt visszaköltözik az árvaházba, ahol gyermekéveit töltötte, hogy ismét megnyissa különös figyelmet igénylő gyerekek számára. Ahogy telnek a napok, Simón egyre több képzeletbeli barátot szerez, míg egyszer csak nyomtalanul eltűnik. A képzeletbeli barátai viszont úgy tűnik, a családdal maradnak. Így kezdődik a férj, Carlos, de főleg a feleség és nevelőanya, Laura kálváriája a sejtelmesen lebegtetett fantázia/szellemvilágban, ami ugyan tele van az utóbbi idők spanyol art-horrorjainak toposzaival, a Másvilág komor kísértetkastélyától kezdve az A faun labirintusa felnőttek számára láthatatlan szereplőivel, de horgonyként húz le minden fantasztikumot a valóság szintjére a szülők keserű bűntudata. Ha a szellemekért nézzük, az Árvaház elsőrangú horrorfilm. Ha családi tragédiaként, akkor egyszerűen hibátlan.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9550