KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Derült égből szerelem

Szabó Noémi

Love Happens­ – amerikai-kanadai, 2009. Rendezte: Brandon Camp. Írta: Brandon Camp és Mike Thompson. Kép: Eric Alan Edwards. Zene: Christopher Young. Szereplők: Jennifer Aniston (Eloise), Aaron Eckhart (Burke Ryan), Judy Greer (Marty), Martin Sheen (Burke apósa), John Carroll Lynch (Walter). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 109 perc.

A Derült égből szerelem egy megözvegyült férfi (Aaron Eckhart) története, aki önsegítő sikerkönyvet ír szeretteink elvesztése felett érzett fájdalmunk feldolgozásáról, miközben saját maga a legkevésbé sem tud továbblépni felesége halála után; ekkor azonban a nagybetűs szerelem a férfiakban csalódott virágáruslány iránt (Jennifer Aniston) kizökkenti mindennapjait.

Brandon Camp első saját rendezésű filmjében megpróbált a romantikus komédia jólismert fordulatait felhasználva mélységesen tanulságos történetet alkotni, aminek két szomorú következménye lett: egyrészt, a rendkívüli üzenet miatt elhanyagolta a szerelmi szál ábrázolását; másrészt kínos alapossággal rágja a néző szájába az őszintétlen, és főleg sablonos életvezetési tanácsot (az élet megy tovább). Nem elég tehát, hogy a komolykodó vígjáték minden olcsósága kiütközik a filmen, még a műfaj vállalását sem képes teljesíteni, mert nem tud életet lehelni a szereplőkbe és a helyzetekbe; a szerelmi szál körülbelül olyan érzést kelt, mintha azt néznénk, ahogyan az Aaron Eckhart kartonfigura egy Jennifer Aniston-arcú próbababával randizik a Forgatókönyvírás kezdőknek című könyv romantikus komédia fejezetében, és akkor az elnagyolt mellékszereplőkről még nem is beszéltünk (Martin Sheen lehetne kivétel a gyászoló após szerepében, de a film végére azért őt is sikerül közhelyessé tenni). A végeredmény plasztik bölcsesség fantáziátlan csomagolópapírban – meglehetősen kiábrándító darab.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10021