KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Woodstock a kertemben

Baski Sándor

Taking Woodstock – amerikai, 2009. Rendezte: Ang Lee. Írta: Elliot Tiber regénye alapján James Schamus. Kép: Eric Gautier. Zene: Danny Elfman. Szereplők: Demetri Martin (Elliot Teichberg), Henry Goodman (Jake Teichberg), Imelda Staunton (Sonia Teichberg), Liev Schreiber (Vilma), Emile Hirsch (Billy). Gyártó: Focus Features. Forgalmazó: Budapest Film.

Lehet-e Michael Wadleigh monstre dokumentumfilmje után bármi újat állítani Woodstockról? Aligha: a 230 perces rendezői változatban nagyjából minden benne van, amit a fesztiválról tudni érdemes, a félmilliós tömeg happeningjét megörökítő, interjúkkal és zenés betétekkel dúsított dokumentumfelvételekkel semmilyen fikciós reprodukció nem versenyezhet. Ezzel nyilván Ang Lee, és állandó forgatókönyvírója, James Schamus is tisztában volt, így magát az eseményt csupán hátulnézetből mutatják. A valós alapokon nyugvó történet igazi főszereplője Elliott Teichberg, aki ahelyett, hogy saját karrierjét építené, kénytelen szülei anyagi csőd felé tartó motelját menedzselni Bethel kisvárosában, mígnem felajánlja birtokukat egy zenei fesztivál helyszínt kereső producereinek. Woodstockot végül a szomszéd, egy bizonyos Max Yasgur farmján rendezik meg, de a turistaáradat a családi üzletet is alaposan fellendíti.

Témája ellenére a Woodstock a kertemben igazi Ang Lee-film, pontosabban megvan benne minden olyan motívum, amely a tajvani születésű rendezőt pályakezdése óta foglalkoztatja. Az eltérő kulturális és etnikai háttérből fakadó családi problémák (Elliott szülei bevándorlók, akár csak a Lökő kezek vagy Az esküvői bankett főszereplői), az egyéni szinten (is) lecsapódó társadalmi változások (mint a Jégviharban a szexuális forradalom) vagy a személyes vágyak, ambíciók és a környezet elvárásainak kontrasztja (Elliott homoszexuális, noha a Túl a barátságonnal ellentétben itt ez nem jelenik meg hangsúlyos dilemmaként.)

Lee filmje azonban túl sok minden akar egyszerre lenni: coming of age történet (a korábban stand up komikusként ismert Demetri Martin alakítása ehhez túl súlytalan), elrajzolt karakterekre építő kisvárosi komédia (a rendezőtől szokatlan, blőd poénokkal), az utolsó húsz percben pedig Wadleigh dokuja előtt is tiszteleg egy sort, nyakig merülve a reflektálatlan hippiromantikába. A Woodstock a kertemben ennek ellenére sem vállalhatatlan produkció, egy elsőfilmes dicséretet érdemelne érte, egy Lee-kaliberű rendezőtől azonban mindez kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10030