KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mágnás Miska

Czirják Pál

Magyar, 1948. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gobbi Hilda. 83 perc.Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Keleti Márton alighanem a II. világháború utáni magyar filmgyártás legsikeresebb rendezõje. Alkotásai közül húsznál is több büszkélkedhet milliós nézõszámmal, és a Mágnás Miska e sorban is a legelsõ. Az 1948-ban forgatott, 1949 februárjában bemutatott operettfilm ráadásul nem csupán a rendezõ, hanem a magyar film egésze szempontjából is listavezetõ: versenytársait messze megelõzve a legnézettebb hazai munka.

Mi lehetett a siker titka? Keleti egyfelõl biztos kézzel választott alapanyagot. A színpadi mû már néhány évtizeddel korábban, a magyar zenés színjátszás fellendülésének idõszakában nagy népszerûségre tett szert. Az 1916-os budapesti premiertõl kezdve rendkívüli lelkesedés övezte, a fõvárosi bemutatót vidéki és külföldi elõadások követték, Korda Sándor rendezésében csakhamar elkészült az elsõ filmes feldolgozás is. A húszas évektõl a darab háttérbe szorult – elsõsorban politikai okokból, mivel története a tekintélyelvûség és az arisztokrata világ csattanós, maró gúnyrajzát adta. Dallamaira viszont még akkor is sokan emlékeztek, amikor már évek óta egyetlen társulat sem adta elõ. Keleti pedig a rá jellemzõ jó érzékkel találta meg azt a pillanatot, amikor az operett – kis igazításokkal – újra idõszerûvé vált.

A Mágnás Miska kimagasló sikerének másik fontos tényezõje minden bizonnyal a kivitelezés igényessége volt. Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét Keleti számára Békeffy István írta filmre, Szirmai Albert eredeti zenéjét Fényes Szabolcs dolgozta át, a kamera mögött pedig Eiben István állt. Mindannyian szakmájuk legtapasztaltabb képviselõinek számítottak. A darab szerepeit – ideértve a mellékfigurák egy részét is – a korszak népszerû színészei formálták meg. A díszletezés és a kosztümök gazdagsága ugyancsak emelte a produkció minõségét. Keleti a megfelelõen kiválasztott alapmûbõl színvonalas, korszerû szórakoztató darabot hozott létre, amely ugyan egyes motívumaiban már megelõlegezte a késõbbi termelési operetteket, azonban többé-kevésbé még el tudta kerülni azok erõltetett, hamis megoldásait, dramaturgiai sutaságait.

Extrák: a felújított kép és hang mellett a kiadvány két extrát is kínál: egy válogatást aMágnás Miska groteszk humorát meghatározó Latabár testvérek további komikus számaiból, másrészt egy közel félórás keletkezéstörténeti összeállítást, amely ideális bevezetést nyújt a filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10730