KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Burrowers – A felszín alatt

Benke Attila

The Burrowers – amerikai, 2008. Rendezte: J.T. Petty. Szereplők: Clancy Brown, William Parcher, David Busse. Forgalmazó: Budapest Film. 124 perc.

A műfajkeverés manapság nemhogy bevett szokás, de egyenesen kötelező. A tömegfilmes recept szerint minél több zsánerből álló és bizarrabb az elegy, annál több néző fogja fogyasztani. A (re)mixelés főleg olyan kihalófélben lévő műfajok esetében kritikus vállalkozás, mint például a musical vagy a western. A hetvenes évek végétől a Vadnyugat mitológiája különféle stratégiákkal próbálja túlélni a látványzsánerek uralmát, s gyakran bizonyos kompromisszumokat kötve a legképtelenebb frigyekre lép azokkal. Van, hogy csupán az alapsémákat adaptálják, mint a Mad Max 2 vagy a John Carpenter-féle Vámpírok esetében. Azonban sokszor a westernkörnyezet marad meg, míg a cselekmény szintjén egy másik műfaj sablonjai működnek. Az 1977-es Fehér bölény a Cápa hullámait meglovagló horror Vad Bill Hickokkal, míg a kortárs Farkaséhségben kék katonák veszik fel a harcot az emberevő vámpírszerű lényekkel.

A Burrowers ez utóbbi taktikát követve csatlakozik a horrorwesternek táborához. Elődjei nyomdokában haladva e film is olyan, akár egy koktél: összetevői unalomig ismertek, ám a keverék mégis különleges ízharmóniát kínál. Az alapszituációt a Tremorsból emelték át az alkotók: föld alatti ocsmányságok pusztítják a Vadnyugat „jóembereit” és indiánjait egyaránt. Egy klisés karakterekből álló csapat (szokásos öreg róka, rasszista tábornok, bús-bölcs színesbőrű stb.) természetesen indiántámadás gyanújával ered a történet elején elrabolt család nyomába. A fájdalmasan egydimenziós karakterekkel dolgozó Burrowerst azonban mégis megmenti finoman adagolt, lassan kibomló cselekménye. Mintegy a játékidő utolsó negyedéig bizonytalan a támadók kiléte, s a film többnyire éjszaka játszódik, rendkívül nyomasztó és feszült atmoszférát teremtve ezáltal. A western mindehhez csupán egzotikus koktélcseresznye, hogy még kívánatosabb legyen a borzongató mix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10733