KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Martha Marcy May Marlene

Barkóczi Janka

Martha Marcy May Marlene – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Sean Darkin. Kép: Jody Lee Pipes. Zene: Daniel Bensi. Szereplők: Elizabeth Olsen (Martha), Sarah Paulson (Lucy), Hugh Dancy (Ted), John Hawkes (Patrick). FilmHavens / Border Line Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

Sean Durkin pszichothrillere, amelynek címe viktoriánus gyermekversnek vagy mezei nyelvtörőnek is nyugodtan elmenne, a New York környéki hegyvidék hívogató erdeibe invitálja a nézőt. Az ambiciózus író-rendezőt természetesen nem a tábortűznél sütögetett mályvacukor illata vagy a mókusleső cserkészcsapat kalandjai ihlették meg a helyszínen, annál inkább az üde páfrányok árnyékában megbújó gyilkos szekta ténykedése, amely kallódó városi fiatalok ártatlan lelkeinek begyűjtésére specializálta magát. Az alkotók a film premierjéhez nem is találhattak volna ideálisabb alkalmat, mint az idei Sundance filmfesztivál, mert a psziché sebezhetőségét fájdalmas mélységekben bejáró munka minden ízében klasszikus indie darab.

Martha, a kizsigerelt és agyonhajszolt címszereplő, a kegyetlen spirituális kommunából nővére és sógora biztonságos connecticuti nyaralójába menekül, ahol mind őt, mind vendéglátóit lassan meglepi a teljes idegösszeomlás. A szörnyű emlékek és a kispolgári jelen között ugráló cselekményben fokozatosan bontakozik ki a lappangó borzalom, amit kitüntetett tagjainak egy agymosott és minden szinten terrorizált közösség kínál. A hősnő, akit előbb családjától elszakított, majd eltorzított és átlényegített az új közeg, elkeseredetten próbálja megtalálni eredeti énjét a távollét két esztendeje után, de fokozódó paranoiája miatt már az is kétségessé válik, hogy van-e még erre egyáltalán lehetőség. Bár a film a fontos és kibeszéletlen társadalmi problémát is jól modellezi, valójában leginkább az alig 22 éves Elizabeth Olsen páratlanul érett alakításáról szól, aki Martha megformálásával vitathatatlanul jogot nyer arra, hogy ettől kezdve ne a hírhedt Olsen-ikrek húgaként mutassák be, inkább azok legyenek az ő nővérei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10932