KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A robot és Frank

Pápai Zsolt

Robot and Frank – amerikai, 2012. Rendezte: Jake Schreier. Szereplők: Frank Langella, Susan Sarandon, Liv Tyler. Forgalmazó: SPHE. 85 perc.

Jó érzés látni, hogy a kortárs amerikai független direktorok a mai napig képesek előhúzni meglepő ötleteket a sifonérból. Lassan negyedszázada, hogy halálos ölelésbe vonta őket Hollywood, de még mindig élnek és virulnak.

A robot és Frank a legfrissebb bizonyítéka ennek. A közeli jövőben járunk: Frank, a kivénhedt betörő egy kisvárostól nem messze, erdőszéli házikójában tengeti magányos hétköznapjait, csak fia látogatásai mozdítják ki az egyhangúságból. A fiú egy nap emberformájú robottal állít be, hogy az segítsen apjának a háztartásban. Frank tiltakozik, de nincs apelláta: a robot marad.

A címszereplők minden szempontból egymás ellentétei. Az egyik a múlt része, a másik a jövőé, az egyik valamikor híres, az emlékeiben élő idős ember, a másik nevenincs, friss fejlesztésű gép. Mégis összebarátkoznak: a robot társaságában Frank kivirágzik, újraéli ifjúságát, sőt aktívabb lesz, mint valaha volt.

A debütáns Jake Schreier rendező sikerrel kapcsolja össze az amerikai indie-k körében becsesnek számító realista hangoltságot és az emberközi (gyakran családi) kapcsolatok feltárása iránti elkötelezettséget a legnépszerűbb hollywoodi műfajok elemeivel. A robot és Frank csupa paradoxon: egyszerre kisrealista sci-fi és drámai komédia, izgalmakkal és nyomozással, no meg némi romantikával erősítve. A suspense-t a caper-szál biztosítja, a romantikát a Frank és a kisváros könyvtárosnője között bontakozó kapcsolat hozza be a sztoriba, de Schreier direktor erejéből még generációs konfliktusok bemutatására is futja.

Nehezen hihető, de mindez így együtt kiad egy működőképes mozit, amelyben a különböző műfaji elemek nemhogy kioltanák, de erősítik egymást. A titok talán az, hogy egyik műfaji vagy hatástechnikai összetevőből sincs sok a filmben, éppen csak annyi van mindegyikből, amennyi a néző érdeklődésének felkeltéséhez és fenntartásához elegendő ugyan, de a maradéktalan kielégüléséhez kevés. A visszafogott stílus, a decens humor és a színészek eszköztelen játéka erősíti a pozitív összhatást: sokadszorra bizonyosodik be, hogy Frank Langella sajnálatosan alulértékelt színész. Formanyelvi szempontból ugyan kevéssé izgalmas a film, de akad benne néhány emlékezetes kép. A legszebb, amikor a két címszereplő a múltnélküliségben egymásra talál: a végig emlékezetkieséseivel küzdő Frank a robot kérésére törli annak memóriáját, amit csak úgy tud megtenni, hogy közben átöleli őt.

A történet elővezetése során a rendező ki-kikacsint a 2001: Űrodüsszeiára, miközben a Kubrickot oly mélyen foglalkoztató Pinokkió-mesét dolgozza át. A robot és Frank amatőr Kubrick-film, amelyben van szív.

Extrák: Audiókommentár a rendező és Christopher D. Ford forgatókönyvíró közreműködésével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11356