KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A válságstáb

Kránicz Bence

Our Brand is Crisis – amerikai, 2015. Rendezte: David Gordon Green. Szereplők: Sandra Bullock, Billy Bob Thornton, Joaquim de Almeida, Zoe Kazan. Forgalmazó: Warner Home. 107 perc.

 

A mérgezett magyar közéletben szinte megnyugtatóan hat az a film, amely érthetően és szórakoztatóan elmagyarázza, hogy a fősodorbeli politikában manapság nemigen maradtak elvek, különösen választási időszakban. A kampánystábok politikai termékeket értékesítenek, legyen szó pártokról, szlogenekről vagy kormányfőjelöltekről. Eszmékről és világnézetről esetleg a győzelem után lehet szó, A válságstáb tanúsága szerint pedig inkább akkor sem.

A politikai kérdésekben gyakran megnyilvánuló George Clooney produceri műhelyében fogant film a 2002-es bolíviai választások eseményeiből, illetve a témáról szóló 2005-ös dokumentumfilmből indul ki, arra húzza rá a több műfajban is népszerű „utolsó meló” sablonját. Jane Bodine-t (Sandra Bullock), a visszavonult kampányfőnököt megkeresik a dél-amerikai országból, hogy segítsen választást nyerni a piacpárti, nyugatbarát jelöltnek. Ahogy az lenni szokott, a kezdeti idegenkedés után belejön a munkába, mi több, riválisa (Billy Bob Thornton) mesterkedései miatt idővel már személyes ügyének érzi a megbízást.

A válságstábból nem sokat tudunk meg Bolíviáról, és politikai szatíraként is jobban működne a film, ha a végjátékban a hősnő cinizmusát nem győzné le mindaddig szunnyadó erkölcsi meggyőződése. A színészi gárda ugyanakkor elsőrangú, különösen a portugál Joaquim de Almeida (Desperado, 24) emlékezetes ravasz elnökjelöltként. David Gordon Green rendezőt pedig munkatempója és stiláris sokszínűsége miatt is az új Steven Soderberghként emlegethetjük: az utóbbi három évben négy nagyjátékfilmet – független művészfilmet és hollywoodi bérmunkát egyaránt – készített, sorozatepizódokról nem is beszélve.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12707