KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Tisztelt Szerkesztőség!

Forgács Péter

 

Jeles András olvasói leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

 

„…Már a régi görögök is ismerték a bőrt”

Karinthy Frigyes

 

Tizenkét éve dolgozom együtt Szemző Tibor zeneszerzővel különböző film és performance művekben, foglalkozom a szöveg, a zene és a kép összefüggéseivel. Ennek egyik, számomra jelentős vonulatát az eddig 11 darabból álló Privát Magyarország sorozat jelenti.

Erre a sorozatra igen nagy hatással volt – természetesen a teljesség igénye nélkül – Bódy Gábor–Tímár Péter Privát történelem (1978) című munkája és Kardos Sándor Horus Archívuma. Sokat köszönhetek Erdély Miklós Partita, Szentjóby Tamás Kentaur című filmjeinek és Halász Péter Dohány utcai szobaszínházának. Bob Ashley Videó Operája és Philippe Glass Einstein on the Beach című operája (Bob Wilson rendezésében) és Steve Reich, Kurtág György, a Talking Heads és Lou Reed zenéi voltak meghatározóak számomra.

Nem szeretnék megfeledkezni a 180-as kortárs zene csoportról sem, amelyben 1979-től működtem közre mint narrátor.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani – ismét a teljesség igénye nélkül – azoknak a személyeknek, akik termékeny gondolataikkal segítették a Privát Magyarország sorozatot az évek során: Bereményi Géza, Ferenczi Gábor, Forgách András, Kiss Dezső, Kornis Mihály, Peternák Miklós, Révész Márta és Albert Wulffers.

Végül szeretném megjegyezni, hogy Jeles András leveléből egyáltalán nem derül ki, hogy az Álombrigád című film zeneszerzője Darvas Ferenc, továbbá A mosoly birodalmának zeneszerzője Melis László és nem Szemző Tibor volt. Az említett szerzők zenei világa annyira eltérő Szemzőétől, hogy felmerül a kérdés, vajon az olvasói levél írója egyáltalán látta-e Az örvényt? Amennyiben említett zeneszerzők munkái és filmes vagy színházi alkalmazásuk közt van egyáltalán hasonlóság, azok gyökere a közös európai kulturális örökségben keresendő.

 

Üdvözlettel:

Forgács Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1677