KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

félelem.com

Nedbál Miklós

 

Már várható volt, hogy a filmiparban, s azon belül is a thriller vagy a horror műfajában is megszületik az internet világát behálózó, monitorfüggő és reggel véreres szemekkel ébredő felhasználókat érintő kultuszfilm-gyanús produkció. A félelem.com a „death sales” – mondjuk: a halál jó üzlet – alapigazságára (?) épül: egy sorozatgyilkos élőben, egy honlapon keresztül kínálja portékáját; kamerák előtt kínozza halálra áldozatait. A show alatt az „ennyien látogatták eddig honlapunkat” alatti számláló ekkor gyorsan pörög, a valóságtól már régen elszakadt (l)userek érdeklődve dőlnek hátra foteljukban a monitorra szegezett vörös szemű nyuszis tekintettel.

A filmet jegyző William Malone hamar közel került a horror műfajához: tizenkilenc évesen horror-maszkokat készített, majd Scared of Death című munkájával nem zsebelt be Oscarokat, három évvel később pedig már Klaus Kinskit rendezhette Creature című filmjében. Az elkövetkező években számos népszerű tévéfilmet, illetve sorozatot forgatott, Hollywoodba William Castle klasszikusának feldolgozásával, a Ház a Kísértet-hegyen című horrorral tért vissza 1999-ben. A félelem.com-mal sem hazudtolja meg önmagát: van itt vér, verejték, könnyek. Nemcsak a sorozatgyilkos áldozatai, hanem a honlapját megtekintők is veszélybe kerülnek: negyvennyolc órán belül halál vár rájuk, mialatt legbensőbb félelmeik kísértik őket. A történetben itt-ott akadnak logikai bukfencek, a helyszínek a lelkileg kiürült internet-függők belső világát mutatják. A film vizuális effektjei, egyes részei egy-egy jobban sikerült flash-animációra emlékeztethetnek, de a Marilyn Manson zenéjéhez készült, Sigismondi-klipek is eszünkbe juthatnak. Ezekért érdemes megnézni a filmet. A biztonság kedvéért azonban senki ne látogassa meg azt a bizonyos honlapot. Az óra ketyeg…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2125