KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twister

Mátyás Péter

A történet középpontjában a tornádók viselkedését vizsgáló csapat áll, amely új, a megelőzést segítő berendezést szeretne üzembe állítani. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mindig a forgószél előtt kell járniuk, hogy időben beindíthassák a gépet. A tudósoknak egy másik, jobban felszerelt „viharvadász” csapattal is meg kell küzdeniük.

A Twister látványos és feszes tempójú katasztrófafilm, melynek amerikai bevételei már a 220 millió dollárt is meghaladták. A siker titka nagyrészt az alkotókban keresendő. A történetet Michael Crichton írta (Kóma, Jurassic Park) és Jack N. Green fényképezte, akit egykor Oscar-díjra is jelöltek (Nincs bocsánat). A rendező Jan De Bont először operatőrként szerzett hírnevet olyan zajos sikerekben, mint a Drágán add az életed! vagy az Elemi ösztön – ezt követte első rendezése, a Féktelenül. Az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazza azokban az országúti jelenetekben, amelyekben hőseink a légörvény útjába kerülnek, hogy beindítsák a Dorothy névre keresztelt (utalás az Óz, a csodák csodája főszereplőjére) tornádó-vizsgálót. A film műszaki háttere lenyűgöző, olykor több mint tíz kamera dolgozik, s nagyszerűek a speciális effektusok is.

A néző mégsem lehet elégedett. Két vihar között még a filmhősök is hétköznapi életet élnek. Akad itt gyermekkori emlékeitől szabadulni nem tudó asszony, érzelmi zavaraival küszködő férj, mindenkit keblére ölelő nagynéni és életmentő kutyája is. A tornádónak dramaturgiai karaktere van: összebékíti a válófélben lévő házaspárt, elpusztítja a feketébe öltözött pénzhajhász riválisokat, de megkíméli a jók, a gyerekek, a kutyák stb. életét. Fárasztóak Hollywood sablonjai – méltatlanok ahhoz a technikai arzenálhoz, amit felvonultattak.

Valami hiányt érezhettek az alkotók is, amikor egy élő klasszikushoz fordultak. Az egyik jelenetben a kisváros autós mozijában éppen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjét vetítik, amikor a forgószél megérkezik. Értjük a párhuzamot a filmes borzalom és a tornádó pusztítása között. Ám a Ragyogás filmvásznát elsöprő vihar láttán egy másik asszociáció is eszünkbe juthat a hollywoodi kommerszről, amely ugyanígy söpri el a száz éves mozi Kubrick nevével szimbolizált nagykorúságát. A Twister végére az értékest, a maradandót elfújta a szél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=374