KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mata Hari

Tosoki Gyula

Mata Hari – amerikai, 1985. Rendezte: Curtis Harrington. Szereplők: Sylvia Kristel, Christopher Cazenove, Usztics Mátyás. Forgalmazó: Fantasy Film. 108 perc.

A nyolcvanas évek derekán a kommunizmus korábban megingathatatlannak hitt magyarországi erődjét belső féreg foga rágja. A diktatúra korántsem kemény immár, inkább pudingszerűen lágy, piacosodik a gazdaság, lazul a szocialista erkölcs.

Az ország az évtized elején csatlakozik a Valautaalaphoz, megjelennek az első gmk-k, továbbá fokozódik a nyugati cégek és vállalkozások érdeklődése a helyi lehetőségek iránt, amit az elvtársak egyetértőleg fogadnak. A válságos helyzetben lévő filmgyártás kiváltképpen éhes a keményvalutával kecsegtető projektekre, és a Golan–Globus cég el is hoz egy produkciót Budapestre: szexfilmet forgatnak, a főszerepben a műfaj sztárjával, Sylvia Kristellel, számos honi színésznek is mellék- vagy statisztaszerepet biztosítva. Budapest székesfőváros Berlin és Párizs szerepét egyszerre játssza a filmben, a Keleti pályaudvartól a New York palotán át a Vígszínházig a legkülönbözőbb bédekker-helyszíneket bocsátják a hazai kultúrpolitika korifeusai a film készítőinek rendelkezésére.

Az első világháború idején francia és német szeretője (illetve néhány lézengő ritter) között ingázó kémnő meséje az Emmanuelle és a Jules és Jim történetelemeit ötvözi, és tökéletesen érdektelen: a sztori lapos, a dramaturgia kiszámítható, a kivitelezés gyenge (a színpadi szcénákon különösen jól látható, hogy milyen gyorsan barkácsolták össze a projektet), továbbá Sylvia Kristel képességei és bájai sem vonzzák különösebben a tekintetet. Mindennek tetejébe az opusz manapság már erotikus filmként sem működik, mivel a szexjelenetek óvatoskodóak és szemérmesek, arról nem beszélve, hogy csak szórványosan kerülnek képre. Végeredményben a Mata Hari csupán gyártástörténeti szempontból érdekes. Megszületésének ténye önmagában unikum: forradalmi tettnek számított az elvtársak asszintenciája mellett nemzetközi stábbal szexfilmet forgatni a nyolcvanas évek Magyarországán. Menahem Golan, Yoram Globus és Rony Yagov producer ezzel a filmmel maguk is bevertek egy-egy aprócska szöget a kommunizmus koporsójába.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11093