KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Öngyilkos bevetés

Pápai Zsolt

Cleanskin – brit, 2013. Rendezte: Hadi Hajaig. Szereplők: Sean Bean, Charlotte Rampling, Abhin Galeya. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 105 perc.

 

A nem létező jelenséget fedő „iszlám (esetleg: arab) terrorizmus” szóösszetétel a politikailag korrekt beszédmódra más tekintetben kínosan ügyelő Nyugat egyik ragyogó találmánya viselt dolgai elkendőzésére és legújabb kori gyarmatosító törekvéseinek legitimálására. Mellesleg, jól hoz a konyhára, nem csak a politikusok és az iparmágnások, de a média- és a filmbiznisz munkásai számára is.

Hollywood után a britek is kezdenek felzárkózni, az Öngyilkos bevetés ezt mutatja. A Londonban játszódó történet egy mindenre elszánt terrorista utáni hajszáról szól, aki nem becsüli meg új hazáját, és beleharap az enni adó kézbe. A film javára írandó, hogy a szerkezete meglehetőst formás: jó ritmusban adagolt felfordulás-jelenetek képezik a struktúra pilléreit, és bár sokszor kiszámíthatóak az események, az akcióthrillerektől elvárható minimum teljesül. Az pedig kifejezetten szimpatikusnak tűnik, hogy – legalábbis eleinte – némi Nyugat-kritika is kiolvasható a műből: Hadi Hajaig rendező–forgatókönyvíró a titkos küldetést levezénylő terminátort (Sean Bean) a nézői azonosulást igencsak megnehezítő zombiformára fazonírozza, ráadásul a bárdolatlan modorát demonstráló mondataival („A fejére lőj, különben robbantani fog!”) sem teszi vonzóvá a figurát; ugyanakkor a korántsem visszataszító antagonista szájába a Nyugat elmúlt évszázadainak kritikájaként felfogható – nem feltétlenül filozofikus mélységű, de mégiscsak igaz – megjegyzéseket ad („A jog ereje lényegét veszti az erőszakkal szemben. És ez minden országra igaz.”). Szomorú, hogy ezt a forradalmi szemléletet a játékidő második felében odahagyja a rendező (az antagonistáról kiderül, hogy ami jó benne, azt a britek között eltöltött éveknek köszönheti, a Bean-karakterről pedig megtudjuk, hogy elzombulásáért a „terroristák” a felelősek), és ekképpen az Öngyilkos bevetés leleplező mozgókép-tanulmány helyett csak egy újabb tétel lesz azon tucatfilmek sorában, amik a nyugati világ képmutatását és politikai inkorrektségét bizonyítják.

Extrák: werkfilm és előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11608