KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

40 nap és 40 éjszaka

Pápai Zsolt

 

Az amerikai tinivígjátékok egy évtizede tartó sikerszériája mintha megszakadt volna az elmúlt évben. A tavalyi termés azt jelezte, hogy az alpári és vaskos gegekkel dolgozó filmek már alig képesek valami újat hozni (a Már megint egy dilis amcsi film címû paródia elkészülése beszédes tény), ezért a rendezõk a hagyományosabb szubzsánerekhez fordultak, hogy azokkal oltsák be a halódásnak indult mûfajt. A romantikus vígjáték tálcán kínálta magát: az olyan „szemérmesebb” produkciók, mint A tíz dolog, amit utálok benned vagy A csaj nem jár egyedül már e mûfaj részbeni ihletésére készültek.

A sztenderd tinikomédiákhoz hasonlóan 40 nap és 40 éjszaka sem egyéb, mint az amerikai testkultusz hamis dallammenetekkel teli himnusza, viszont nem az altáji humorral operáló darabokhoz tartozik, hanem fenti, a gusztustalanság ábrázolásában mértéktartóbb, és a romantikus vígjáték örökségét is vállaló vonulathoz sorolható. A film fókuszában a szexus generálta téboly áll: hõsünk szerelmi csalódása után a promiszkuitásba veti magát, ám hamarosan megcsömörlik ettõl, ezért papnak készülõ bátyja sugalmazására teljes önmegtartóztatást fogad a nagyböjt idejére. De mikor máskor jelenne meg a színen élete nagy szerelme, ha nem épp önként vállalt cölibátusának elsõ napjaiban?

A két évtizede tisztes iparosként boldoguló másodvonalbeli direktor, Michael Lehmann (Hudson Hawk; Vonzások és állatságok) jegyezte film inkább romantikus, mint vígjáték, bár végeredményben nem is olyan rossz a mérlege: a színészek önfeledten bohóckodnak az egyes pontokon sitcomba csúszó jelenetekben, és úgy tízpercenként elcsattan egy-két elevenebb poén is. Igaz, ezek legkevesebb, mint fele nem az alkotók, hanem a magyar fordító leleményességét dicséri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2531