KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Nevekről

Vida János

 

Tisztelt szerkesztőség!

 

A Filmvilág 84/6. számában a kínai filmről szóló terjedelmes cikkben több ízben szó esik egy bizonyos „Hszie Tin” nevű rendezőről. Neve helyesen (magyar átírással) Hszie Csin, s ezt érdemes tudni, mivel ő a mai kínai filmművészet egyik legjelentősebb – nemzetközileg is elismert – alkotója.

A Lu Hszün kisregénye nyomán készült film címét így írták: „Ah Ku igaz története”. Lu Hszün műve – A-Q hiteles története – egyébként magyarul is megjelent A világirodalom klasszikusai sorozatban. Már ennek címéből is sejthető, hogy nem „Ah”, nem „Ku” és nem „igaz”. A név: A-Q. Először is azért, mert a szerencsétlen főhőst úgy ismerjük meg mint akinek még rendes neve sincs, másodszor, mert az „A” után a „h” csak az angol átírásban utal arra, hogy ezt a hangot”á”-nak, nem pedig „e”-nek kell ejteni, harmadszor, mert a „Q”-t még a kínai írásjegyes írásmódban is latin Q betűvel jelölik, negyedszer, mert a „hiteles” szó itt szakkifejezés, amely szatirikus éllel szerepel a címben. S ha már írásjegyek kerültek szóba: a cikkben a riporter kínai „írásjelekről” beszél, noha a kínaiak írásjegyeket használnak, amint általában az írásjegyek a beszédhangok egyelemű jelei, míg az írásjelek a kiegészítő és tagoló íráselemek (például az ékezet, a kérdőjel).

A Filmvilág 1983. évi összesített tartalomjegyzékében a rendezői mutató hét japán rendező nevét tartalmazza, közülük hat a keresztneve szerint szerepel a betűrendes jegyzékben, csak Kuroszavát kímélték meg. Még a címlapfotók listáján is a rendező utóneve alapján találhatjuk meg Midzogucsi filmjének címét.

A 84/7. számában a Láttuk még... rovatban egymás mellett jelent meg egy japán és egy bolgár film bírálata. Véletlenül szinte azonos időben élt az a japán és az a bolgár író, akiknek egy-egy novellája nyomán készültek ezek a filmek, véletlenül a Világirodalmi Lexikonnak is ugyanabban az ötödik kötetében olvashatunk róluk. A bolgár író művére mégis utalnak, a japánnak a neve sincs megemlítve.

 

Vida János

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6313