KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tennessee Williams

N. N.

Az elmúlt negyedév nagy vesztesége Tennessee Williams, az ötvenes-hatvanas évek jelentős amerikai drámaírója. Egész munkássága kapcsolatban állt a hetedik művészettel. A negyvenes években a Metro-Goldwin-Mayer Hollywoodba csábította az írót, heti kétszázötven dollár bérért forgatókönyveket írt. Számos színművéből készült film.

Első megfilmesített drámája az önéletrajzi ihletettségű Üvegfigurák (1950), Irvin Rapper rendezésében. A vágy villamosát Elia Kazan állította színpadra, majd ugyanő négy évvel később, 1952-ben filmet rendezett belőle Marlon Brando és Vivien Leigh főszereplésével. Kazan egyébként Williams másik színművét, a Macska a forró háztetőnt is megrendezte színházban, és 1956-ban filmre vitte a Baby Dollt. Daniel Mann filmesítette meg a Tetovált rózsát (1954) Anna Magnanival és Burt Lancasterrel. Múlt nyáron, hirtelen (1959) című drámájából Joseph L. Mankiewicz forgatott filmet, forgatókönyvét Tennessee Williams és Gore Vidal írta. A Macska a forró háztetőnt (1958) és Az ifjúság édes madarát (1962) Richard Brooks filmesítette meg Elizabeth Taylorral és Paul Newmannal a főszerepben, ám jóval külsődlegesebb eszközökkel, tömegfogyasztásra alkalmasabb hatáselemekkel hódították meg a nézőt, mint Kazan filmjei. 1964-ben rendezte meg John Huston Az iguána éjszakáját.

Williams drámáiban gyermekkora színhelye, az amerikai Dél elevenedik meg: unalmas, kopott kisvárosok, önpusztító, céltalan életek. Az utóbbi időben írói értékét kevésbé maradandónak ítélték. Február 25-én halt meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6851