KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Titanic 2002
• N. N.: Hibaigazítás
• (X) : Szürrealizmus a Műcsarnokban
• (X) : Mozisok Nemzetközi Konferenciája 2002. október 2–4.
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Clockwork-Belladonna Pálfi György: Hukkle
• Stőhr Lóránt: Minimáltól maximumig Beszélgetés Pohárnok Gergellyel
• Horeczky Krisztina: Filmrendező zenekar Beszélgetés egy szkeccsfilmről

• Bodolai László: Szig. biz. Kémek a moziban
• Herpai Gergely: Az OSS 117 jelenti
• N. N.: Kémek a moziban
• Takács Ferenc: Az író, aki bejött a hidegről Le Carré kémei
• N. N.: Le Carré filmen
• Molnár Gál Péter: Boldogtalan vég Mata Hari és társnői
• Varró Attila: Jane Bond Modesty Blaise
• Hungler Tímea: Kémhatások Hitchcock ügynök
• N. N.: Hitchcock kémei
KULTUSZMOZI
• Ádám Péter: Ábrándképek csapdájában Alfred Hitchcock: Szédülés

• Horváth Antal Balázs: Egy igazi nő Patricia Rozema
VÁROSVÍZIÓK
• Vaskó Péter: Az éhség ünnepei Francia külvárosfilm

• Takács Ferenc: A kelta tigris Írek a moziban
• R. Hahn Veronika: Tax free Ír csoda
KRITIKA
• Báron György: El nem fordult tekintet Dettre Gábor: Felhő a Gangesz felett
• Varga Balázs: A férfi mindig fél Gárdos Péter: Az utolsó blues
• Zoltán Gábor: Polgárirtók Michael Haneke: Funny Games
• Nevelős Zoltán: A pohos, a málé és végzetük asszonya Alfonso Cuarón: Anyádat is
DVD
• Pápai Zsolt: Hol teremnek a szörnyek? Terence Fisher: Frankenstein bosszúja
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Tenenbaum – a háziátok
• Hirsch Tibor: A jáde skorpió átka
• Vaskó Péter: A Bourne-rejtély
• Varró Attila: Álmatlanság
• Kovács Marcell: XXX
• Köves Gábor: A fegyverek szava
• Elek Kálmán: A kísérlet
• Hungler Tímea: Egy fiúról
• Herpai Gergely: A kismenő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése

Varró Attila

Ocean’s Eight – amerikai, 2018. Rendezte: Gary Ross. Írta: Olivia Milch és Gary Ross. Kép: Eigil Bryld. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Sandra Bullock (Debbie), Cate Blanchett (Lou), Anne Hathaway (Daphne), Rihanna (Nine Ball), Helena Bonham Carter (Rose), Richard Armitage (Becker). Gyártó: Warner Bros / Village Roadshow. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 110 perc.

 

A gender-zsánerfordító 2010-es évek nem csupán női szemszögből revízionált, újragondolt műfajfilmek kiváló darabjait hozta magával, de a korszellemet kizsákmányoló, ostoba femploitation-filmek áradatát is elindította, élen hajdan sikeres férfi-franchise-ok felesleges és fantáziátlan kasztrálásaival a Mercenaries feláldozható fúriáitól a szingli-Szellemirtókig. Utóbbi trendbe csatlakozik be az Ocean’s 8 szupersztáros stúdiófilmje, amely a Soderbergh-széria spin-offjaként Danny húgát, Debbie-t (!) követi nyomon, ahogy hét belevaló társnőjével meglovasítja a Metropolitan Múzeum felbecsülhetetlen értékű ékszerkollekcióját.

A női westernekkel, akciófilmekkel vagy buddy komédiákkal ellentétben igen kisszámú női heist-filmek egy kivétellel napfényes vígjátékok, középpontban pár kétségbeesett háziasszony (How to Beat the High Cost of Living), takarítónő (Mad Money), pompomlány (Sugar&Spice) szerencsés kimenetelű és erőszakmentes amatőr-stiklijével: Gary Ross átirata ezek habkönnyű példáját követi a tiszta gengszterfilm-hagyományt sikerrel feminizáló Nagy dobás kőkemény vádirata helyett – bár egyikkel sem veszi fel a versenyt sem humor, sem rafináltság terén (meglepőnek szánt fordulatainál csak kínos in-joke-jai értelmetlenebbek). Ennél nagyobb bűne azonban, hogy meséjében a „női változat” tisztes törekvése kimerül az alapfilm Szex és New York-komformizálásával: mert hát mi mást is rabolhatna hét vérprofi gengsztercsaj, rács mögött ráncfelvarrt szélhámosnőtől Rihanna rasztalány-hackerén át a Kötelező Indiai Töltelékmacáig, mint a lányok legjobb barátját, a gyémántokat; hol máshol, mint a Vogue által szervezett Met Gála csillámfényes sztárparádéjában; és hogyan másként, mint akció közben lazán lábkörmöt lakkozgatva, csini nagyestélyikben pompázva és nem mellesleg az áruló pasin bosszút állva. Az Ocean’s 8 szomorú bizonyítéka annak, hogy nincs az a műfaji motívum, amit ne lehetne bukszanyitogató Kiskegyed-klisékre fordítani, egyúttal sötét előfutára Barbie Bond-nak, az unikornisokon lovagló Butch Cassidy-Sundance Kitty párosnak és Bridget Jonesnak a Végzet Templomában.

Varró Attila


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13743