KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Rózsa János: Kardos István (1942–2002)

• Tillmann József A.: Áriák alkonya Üvöltéstől operáig
• Korcsog Balázs: Opera + film = operafilm? Képzene
• N. N.: Híres operafilmek
• Térey János: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Harcos Bálint: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Kazovszkij El: Csábopera Kultuszmozi: Fassbinder Querelle-je
TELEVÍZÓ
• Vajda Judit: Ketrecbe zárt valóságok A Nagy Testvér és a többiek
• Vágvölgyi B. András: Big Bra Magyar valóságshow
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hanyatt a jövőnek Velence
• N. N.: Az 59. velencei filmfesztivál díjai
• Muhi Klára: Filmet kell csinálnod! Velencei rövidfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Tizenegyféleképp 11'09''01 – Szeptember 11.
• Gelencsér Gábor: Ars multiplex Mike Figgis–portré
• Kriston László: Digitális szabadság Beszélgetés Mike Figgis-szel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Az ördög éve Karlovy Vary

• Szíjártó Imre: Visszafogott himnusz a hazához Szlovén filmek
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A bot másik vége Marx József: Szabó István
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Pirandello-arzenál Jacques Rivette: Ki tudja…
• Muhi Klára: Múlt, félhomályban Erdély Dániel: Előre!
DVD
• Pápai Zsolt: Szélesvászon és egydimenzió Cecil B. DeMille: Tízparancsolat
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Véres vasárnap
• Bori Erzsébet: Szex és Lucia
• Pápai Zsolt: Jelek
• Ardai Zoltán: Gengszterek
• Vaskó Péter: Tudatlan tündérek
• Köves Gábor: A kárhozat útja
• Mátyás Péter: Milliókért a pokolba
• Herpai Gergely: 2020: A tűz birodalma
• Varró Attila: Aki bújt, aki nem
• Kovács Marcell: Mérges pókok

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rontó Ralph

Varga Zoltán

Wreck-It Ralph – amerikai, 2012. Rendezte: Rich Moore. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: ProVideo. 108 perc.

„Rossz vagyok, és ez jó! Sohasem leszek jó, és ez nem rossz!” Ezt a mondókát kétszer is halljuk a Rontó Ralph címszereplőjének szájából; előbb az identitásválsággal küszködő „rosszfiúk” egyesületének hitvallásaként mormolja, másodszor pedig kulcsfontosságú pillanatban idézi fel, amely Rontó Ralph lényét végérvényesen új fénytörésbe állítja. Az önkeresés, a jellemfejlődés, vagy a nagy utazások és nagy kihívások sűrűjébe szőtt önmegtalálás kétségkívül nem mondható újdonságnak a kortárs egészestés amerikai animációban a Rontó Ralph című Disney-film főbb építőelemei közül. Főhősével viszont – a videojáték világában nap mint nap rontó-bontó, ám valójában érző szívű, óriásmarkú melákkal – ügyesen csatlakozik rá arra a közelmúltban felértékelődött trendre, amely azt célozza, hogy a hagyományos antagonista-szerepkör felülvizsgálatával, sőt kifordításával a „rosszak” is részesülhessenek a hősöknek járó dicsfényből (Gru, Megaagy). A szemétdombi veszteglésre kárhoztatott Ralph fellázad kirekesztettsége ellen, meglóg a saját játékából, ám a hősfogalom félreértelmezése miatt túl korán készül learatni a babérokat egy harci játékban – az igazi hőssé váláshoz hosszabb út vezet, egy sötét titkot rejtő, cukormázas miliő keserédes kalandjain keresztül.

A Rontó Ralph legnagyobb dobása a videojáték-lakók „titkos életének” térképezése, a „munkaidőn kívül” ugyanis valamennyi figura önállósul. Ha a Toy Story bevezetett minket a megelevenedő gyerekjátékok mindennapjaiba, úgy a Rontó Ralph akár a Toy Story és a Tron keresztezéseként is felfogható (egyik producere John Lasseter). Szekérderéknyi utalás idéz meg valódi videojátékokat – ezek a poénok elsősorban a felhasználók számára megmosolyogtatóak –, a szüzsé a játékok több típusának vegyítése felé halad. Ralph határsértéseinek következménye meglepő keveredések sora: így épülnek be az Alien-filmekre hajazó, de leginkább az óriásrovaros inváziós sci-fikből ismerős elemek a Charlie és a csokigyár mézes-mázos, tarkabarka nyalánkságait idéző csodaországba, amely a versenyzős játékok szabályai szerint szerveződik (!). Mindezt mégsem éljük meg elidegenítően, ez a posztmodern eklektika szellemével rokonítható, a figurák testfelépítését és mozgatását is mókásan befolyásoló stíluskeverék maximálisan bevonja a nézőket érzelmileg és érzékileg egyaránt – a háromdimenziós vetítésre szabott CGI-látványvilág önmagában is módfelett pazar.

Extrák: A DVD tartalmazza a Rontó Ralph kísérőfilmjét is, Az újságolvasót (Paperman). E szívmelengető, szótlan, (jobbára) fekete-fehér kis remeklést, az egymásra találó fiatal pár furcsa-mulatságos, a köznapiságot szelíd varázslattal felülíró meséjét hosszútávon fogják jegyezni az animáció krónikájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11469