KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Rózsa János: Kardos István (1942–2002)

• Tillmann József A.: Áriák alkonya Üvöltéstől operáig
• Korcsog Balázs: Opera + film = operafilm? Képzene
• N. N.: Híres operafilmek
• Térey János: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Harcos Bálint: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Kazovszkij El: Csábopera Kultuszmozi: Fassbinder Querelle-je
TELEVÍZÓ
• Vajda Judit: Ketrecbe zárt valóságok A Nagy Testvér és a többiek
• Vágvölgyi B. András: Big Bra Magyar valóságshow
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hanyatt a jövőnek Velence
• N. N.: Az 59. velencei filmfesztivál díjai
• Muhi Klára: Filmet kell csinálnod! Velencei rövidfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Tizenegyféleképp 11'09''01 – Szeptember 11.
• Gelencsér Gábor: Ars multiplex Mike Figgis–portré
• Kriston László: Digitális szabadság Beszélgetés Mike Figgis-szel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Az ördög éve Karlovy Vary

• Szíjártó Imre: Visszafogott himnusz a hazához Szlovén filmek
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A bot másik vége Marx József: Szabó István
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Pirandello-arzenál Jacques Rivette: Ki tudja…
• Muhi Klára: Múlt, félhomályban Erdély Dániel: Előre!
DVD
• Pápai Zsolt: Szélesvászon és egydimenzió Cecil B. DeMille: Tízparancsolat
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Véres vasárnap
• Bori Erzsébet: Szex és Lucia
• Pápai Zsolt: Jelek
• Ardai Zoltán: Gengszterek
• Vaskó Péter: Tudatlan tündérek
• Köves Gábor: A kárhozat útja
• Mátyás Péter: Milliókért a pokolba
• Herpai Gergely: 2020: A tűz birodalma
• Varró Attila: Aki bújt, aki nem
• Kovács Marcell: Mérges pókok

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A holocaust a lengyel filmben

Szexterápia

Kovács Bálint

The Little Death – ausztrál, 2014. Rendezte és írta: Josh Lawson. Kép: Simon Chapman. Zene: Michael Yezerski. Szereplők: Bojana Novaković (Maeve), Ben Lawson (Glenn), Josh Lawson (Paul), Damon Herriman (Dan). Gyártó: Head Gear. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 95 perc.


Egy maga is egyre rosszabbul halló jelnyelvi tolmács feszengve közvetít a demens anyukáját szextelefon-szolgáltatása bevételeiből ápoló call-girl és a legalább minimális szexuális élvezet érdekében még a megalázó szituációt is vállaló siketnéma srác között: a remek helyzetkomikum, a kiszolgáltatottság és egymásra utaltság megkapó ábrázolása, meg az obszcenitásba csomagolt költőiség ilyen kiváló elegye miatt már önmagában érdemes volt leforgatni és megéri megnézni a Szexterápiát: Annak ellenére, hogy az ausztrál koituszkomédia a fent leírt utolsó epizódon kívül voltaképpen semmi újat nem tesz hozzá a jól ismert sablonhoz, amelyben különös szexuális vágyakból és gyakorlatokból kiindulva bomlik ki egy-egy pár minden krízise, öröme vagy leküzdendő problémája, és amelynek legutóbbi képviselője a kanadai Variációk szexre (Young People Fucking) volt.


Mert persze valójában nem a szexről szól a Szexterápia (sokatmondó, hogy szeretkező párokat is alig látni benne, és még a korhatárbizottság előtt sem nagyon kell pironkodnia Josh Lawson író-rendezőnek): a különféle szexuális preferenciák inkább komoly párkapcsolati-lélektani változások katalizátorai. Például a szomnofiliás férfi valójában nem szexuális élvezetet talál alvó felesége látványában, hanem ráébred, hogy csak ilyenkor érezheti magát embernek a túl kritikus és lenéző asszony mellett; ahogy a szerepjátékba belefeledkező férfiről is kiderül, hogy nemcsak a szex, hanem az élet is lehetetlen vele.


Az egymáshoz csak lazán fűződő szkeccsek színvonala egyenetlen: hol eredetiek és találóak, hol közhelyesebbek az ábrázolt lélektani folyamatok, ahogy a sokszor egészen frappáns és fekete, máskor igen kifinomult humor is néha a legolcsóbb komédiák szintjére süllyed – ami sehogyan sem illik a film egyébként mindvégig tagadhatatlan igényességéhez.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11959