KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűbáj és kéjelgés

Sepsi László

Las brujas de Zugarramundi – spanyol, 2013. Rendezte: Álex de la Iglesia. Írta: Jorga Guericachevarría és Álex de la Iglesia. Kép: Kiko de la Rica. Zene: Joan Valent. Szereplők: Hugo Silva (José), Mario Casas (Antonio), Pepón Nieto (Calvo), Carolina Bang (Eva). Gyártó: La Ferme Productions. Forgalmazó:ADS Service. Feliratos. 104 perc.

A véletlenül felnyársalódott újságíró tragikus történetét visszafogott letisztultsággal elmesélő La chispa de la vida után Álex de la Iglésia a Bűbáj és kéjelgéssel visszakanyarodott korai filmjeinek és az Egy őrült szerelem balladájának stiláris és műfaji eklektikájához, ahol a középkori karneválok euforikus tébolya hozza közös nevezőre a globális tömegkultúrát és az európai tradíciókat. Az Alkonyattól pirkadatig mintájára pörgős heist-filmből vérbő horrorkomédiába átforduló legfrissebb munkája hasonló enciklopédikus igénnyel nyúl a boszorkány-tematikához, mint tette azt a 800 golyó a spagettiwesternnel vagy A fenevad napja a világvége-váró okkult rémfilmekkel.

Bűnöző hősei – és a velük utazó, ugyancsak a 800 golyót idéző kisfiú – egy bravúros rablás után akadnak össze egy csapat feminista banyával, akik a boszorkánypereiről hírhedt Zugarramurdiban (Salem baszkföldi megfelelője) gyűltek össze egy orgiasztikus pizsamapartira. A magánéleti nehézségekkel küszködő rablók és a férfigyűlölő némberhorda kiegyenlítetlen összecsapása éppúgy a nemek harcának kínálja fekete humorú zsánerolvasatát, mint tette azt néhány évvel korábban a dühkóros zombiasszonyokkal operáló Kutyaház, de míg a brit variációt főképp a sörszagú egysorosok és az ötletgazdag öldöklés tette emlékezetessé, Iglesia legfrissebb szürreális tombolását a míves kompozíciók és a spanyol történelemtől a Hullajóig terjedő gazdag referenciaháló emeli ki az egyszeri brutáliák tömegéből. A Bűbáj és kéjelgés nélkülözi ugyan az Egy őrült szerelem balladájának tragikus felhangjait, és így profán könnyedségében inkább A fenevad napjának örököse, cserébe viszont magával ragadó felszabadultsággal meríti meg az európai mesekincset – élen a Jancsi és Juliskával – a švankmajeri groteszk testváladékoktól fortyogó kondérjában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11644