KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lengyel filmhét

Koltai Ágnes

 

Szeptember 12. és 18. között a MOKÉP lengyel filmhetet rendezett Budapesten. A programban Juliusz Machulski Vabank, Henryk Bielski Pastorale Heroica, Witold Leszczyński Nimfa a lápvilágban, Marek Piestrak Nőstényfarkas, Stanislaw Jedryka Égnek álló lábak, Andrzej Wajda A karmester és Jerzy Kawalerowicz A vendégfogadó című filmje szerepelt.

A Vabank (1981) a Butch Cassidy és a Sundance Kid modorában készített retro. „A Vabank megrendezésével azt is bizonyítani akartam, hogy Lengyelországban is lehet jó krimit rendezni, és hogy én képes vagyok erre. Azt akartam, hogy filmemből a professzionalizmus dicsérete áradjon. Mielőtt az ember művésszé válna, jó iparosnak kell lennie. Szerettem volna szólni a régi alapvető erkölcsi elvekről is. Azt elmondani, hogy amit az életben csinálunk, tisztességesen kell csinálni” – nyilatkozta a rendező, Juliusz Machulski. A Vabank valóban ennyi: bő humorú, profi detektívfilm a harmincas évek Lengyelországáról.

Henryk Bielski 1983-ban, lengyel– szovjet koprodukcióban készült Pastorale Heroica című filmje az idei moszkvai fesztiválon Lengyelországot képviselte a versenyben. Főszereplője, Wirgiliusz Gryn a legjobb férfialakítás díját nyerte (megosztva). A Pastorale Heroica a „falusi” Hamu és gyémánt.

A múltat faggatja Witold Leszczyński és Marek Piestrak. Leszczyński filmje, a Nimfa a lápvilágban (1981) Edward Redlinski Konopielka című regényéből készült. A regény néhány évvel ezelőtt a lengyel irodalmi élet eseménye volt. „A Konopielka – írja könyvéről Redlinski – regény a múltunkról, kultúránkról, a konvenciókon alapuló életről, s arról, hogy honnan jöttünk.” A falu, egy pusztuló kultúra vívja harcát egyre elkeseredettebben a hagyományokat megölő civilizációval. A Nőstényfarkas (1982) történelmi horror. Marek Piestrak, aki Roman Polanski asszisztense volt, a tragédiába torkollott 1846-os krakkói felkelést idézi meg, bőven merítve a horror kelléktárából.

A háború előtti Szilézia komor napjait eleveníti fel Stanislaw Jedryka az Égnek álló lábakban (1982). A bánatos, küszködő Sziléziát mi leginkább Kazimierz Kutz és Janusz Kidawa filmjeiből ismerjük. Az Égnek álló lábak nem olyan költői, mint Kutz alkotásai, a Fekete föld sója (1969) és a Korona gyöngye (1971), nem olyan ironikus, mint Kidawa Bűnös életemje (1980); komor dráma a gyerekeket is próbára tevő háborúról.

1979-ben, a Márványember után forgatta Wajda A karmestert John Gielguddal és Krystyna Jandával a főszerepben. A lírát és publicisztikát ötvöző filin az Érzéstelenítés nélkülhöz hasonlóan, az értékek harcát ábrázolja. (A Filmvilág 1980/4. és 5-ös számában már írtunk a filmről.)

A filmhét legizgalmasabb műve, A vendégfogadó (1982) Julian Stryjkowski Austeria című regényéből készült. A történet az Osztrák–Magyar Monarchia határvidékén, Galíciában játszódik az első világháború kitörésének napján (abban a fojtott levegőjű, indulatokkal fűtött Galíciában, amit oly érzékletesen írt le Joseph Roth A hamis súlyban). A maroknyi zsidó közösség útra kél, hogy elmeneküljön a kozákok véres bosszúja elől. A film elsősorban a zsidó liturgiát, a vallási szokásokat mutatja be. A vendégfogadó folklorisztikus film. A rendező Kawalerowicz Isten elvesztését, a hit és hitetlenség küzdelmét nem ábrázolja olyan drámaian, mint a Máter Johannában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6582