KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elah völgyében

Schreiber András

In the Valley of Elah – amerikai, 2007. Rendezte: Paul Haggis. Írta: Paul Haggis és Mark Boal történetéből Paul Haggis. Kép: Roger Deakins. Zene: Mark Isham. Szereplők: Tommy Lee Jones (Hank Deerfield), Charlize Theron (Sanders), Jason Patric (Kirklander), Susan Sarandon (Joan), James Franco (Carnelli), Josh Brolin (Buchwald). Gyártó: Summit Entertainment / Blackfriars Bridge Films / Samuels Media. Forgalmazó: SPI International. Feliratos. 124 perc.

 

Amerika válságban van – üzeni a leköszönő USA-rezsimnek (no meg persze a soron következő választóinak) új filmjével Paul Haggis. Az író-rendezőtől eddig sem állt távol az USA-kritika: Ütközések című díjnyertes tablójában az össznépi gyűlölködés, a William Broyles-szal közösen jegyzett A dicsőség zászlajá-nak forgatókönyvében a mítoszteremtés és az amerikai hadi-PR került terítékre. Az Elah völgyében mindkettőből csipeget, a valós események inspirálta fikció kiindulópontja pedig sokban emlékeztet Costa-Gavras Eltűntnek nyilvánítva című opusára: egy veterán katonai bűnügyi helyszínelő (Tommy Lee Jones) keresi szintén katona fiát, miután a fiú Irakból hazatérve napokig nem ad életjelet magáról.

Haggis a bűnügyi szériák dramaturgiája mentén építi fel filmjét: JPG-fájlok, mobiltelefonra rögzített iraki képsorok, a háborús zónából intézett hektikus telefonok adnak támpontot a nyomozásban, lassan adagolt, kitartó munkával összegyűjtött információkból áll össze a Bűnügyi helyszínelőkön edzett nézők számára a kép: az ifjú katonát meggyilkolták. A csavar itt pusztán annyi, hogy Haggis szerint nem a ki, hanem a miért a lényegi kérdés. A politikai paraboláknál bevett séma szerint ugyanis a bűneset körülményeinek felderítése közben a mélyben megbúvó erkölcsi- és értékválság is felszínre kerül, miszerint egy igaztalan háború nem hőssé, hanem lelki nyomorékká teszi katonáit. Bár Haggis a kisemberek történetén keresztül, az iraki hadszínteret elkerülve adagolja a békepropagandát, filmje nem mentes a nagy szimbólumok használatától sem: a címbeli völgy az a hely, ahol Saul seregei csatarendbe álltak a Filiszteusok ellen, a film végén megfordított csillagos-sávos lobogó pedig olyan átfordult világrendre utal, amelyben nem tudhatjuk pontosan, Góliát vagy Dávid kezében van éppen a parittya. S ez a kérdés egyben a film legnagyobb erénye is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9328