KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Karel Reisz (1926–2002)

• Báron György: Elfilmesítés Kaurismäki-univerzum
• N. N.: Aki Kaurismäki nagyjátékfilmjei
• Bikácsy Gergely: Itt a Földön… A múltnélküli ember
• Karátson Gábor: Égen, fák közt, fű alatt Mikrokozmosz; Vándormadarak
• Győrffy Iván: Saját képére Természet a televízióban
• Kriston László: Világmegváltók kíméljenek Beszélgetés Godfrey Reggióval
• Bakács Tibor Settenkedő: Fehér-fekete, igen-nem 8 mérföld
• Forrai Krisztián: Fehérszemét eltakarító Rapperek háborúja
• Szőnyei Tamás: Gördülő képek A Rolling Stones moziba megy
• N. N.: Rolling Stones-filmek
• N. N.: Mick Jagger színészi alakításai
KULTUSZMOZI
• Vágvölgyi B. András: L. A.-től N. O.-ig, és vissza Kultuszmozi: Szelíd motorosok
• Muhi Klára: Háromszázezer dolláros ötlet

• Ágfalvi Attila: Filmszínháztól multiplexig Pesti mozik az ezredfordulón
• Sipos Júlia: Nem is olyan régi idők Mozi-relikviák
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: A film végül állókép marad Beszélgetés filmes festőkkel

• Bodolai László: Sirkecitől az Ararátig Új török filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Opus magnum helyett A film szerint a világ
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Razglednicák a hátországból Arccal a földnek
• Palotai János: A bűnös vadász Az ifjúság megnyugtat
• Ágfalvi Attila: Csoportterápia Papsajt
• Schubert Gusztáv: Tripla nulla Halj meg máskor!
DVD
• Pápai Zsolt: Hamupipőke flörtje a melodrámával Sabrina
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Tökös, a Török, az őr meg a Nő
• Mátyás Péter: A szállító
• Harmat György: Egy fecske csinált nyarat
• Vaskó Péter: Bella Martha
• Kömlődi Ferenc: Kocka
• Kis Anna: Szétcsúszva
• Hungler Tímea: Mindenütt nő
• Csillag Márton: Ali G Indahouse
• Herpai Gergely: A kincses bolygó
• Pápai Zsolt: Harry Potter és a Titkok Kamrája

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A mandzsúriai jelölt

Varró Attila

 

Hollywood környékén szorosabb ok-okozati kapcsolat köti egymáshoz a pártszimpatizáns propagandafilmeket és a néggyel osztható esztendőket, mint áramszünetet a népszaporulathoz – az viszont, hogy egy nagystúdió sokmillió dolláros produkcióját csupán marketingszempontból részrehajló kampányfilmnek álcázza, egészen ritka (arcátlan) eset. John Frankenheimer tömegfilmes mesterember Mandzsúriai jelöltje 1962-ben még duplafenekű, ám egyértelmű bírálatát jelentette a hidegháborús állami propagandagépezetnek, egyaránt megcélozva azokat, akik a vörös vészt, illetve azokat, akik a hazai boszorkányüldözést látták komolyabb fenyegetésnek. A Richard Condon bestselleréből írt történet főhőse zilált koreai veterán, aki visszatérő lázálmaira alapozva azzal gyanúsítja kitüntetett bajtársát, hogy egy kínai agymosás jövetkeztében tudat alatt irányított alvó ügynökként tért vissza demokratikus hazájába. Az idei remake radikalizmusa azonban puszta látszat, hiába a sok merész lépés az aktuálpolitika irányába: a távvezérelt kuvaiti háborús hős immár egyenesen alelnökjelölt, az összeesküvés mögé pedig készítői a kézenfekvő Al-Qaida vagy EU-maffia helyett a Nagy Gonosz Amerikai Multikonszernt helyezték, Halliburton vagy McDonalds helyett Manchurian Globalra keresztelve, hogy az eredeti cím azért megmaradjon.

Noha Hollywoodban nagyítóval keresve sem lehetne alkalmasabb jelöltet találni a rendezésre Jonathan Demme-nél, aki az utóbbi években több liberális programfilmmel is bizonyított (Philadelphia, Agronomist), plusz a Paramount stúdió vezetőségének demokrata elkötelezettsége is kellőképp köztudomású, a 2004-es Mandzsúriai jelölt nem több ügyesen pozícionált és okosan kiegyensúlyozott tucat-thrillernél, amely időszerűen a Kongresszust választotta díszes kulisszának. A felpergetett cselekményvezetésű, precíz karakteralakításokkal és mérsékelt vizuális közhelyparádéval levezényelt zsánerdarab egyetlen (ám alapos) melléfogása pont remake-mivoltából fakad: egyrészt az eredeti film jól ismert csattanóját a forgatókönyvírók előrehozták és a Parallax-terv zárópoénját átemelve próbáltak a végére egy újabb csavart erőltetni, másrészt a korabeli keserű befejezést stupid happy enddé alakították a mai konformista közönségigényhez szabva. Az ilyesformán teljesen hitelét vesztett végkifejlet azonban akár törvényszerűnek is tekinthető, miként a piaci igényeket szolgáló rafinált pártsemlegesség: míg az eredeti remekmű bemutatójakor a nézők a kubai rakétaválság drámai eseményeit figyelhették a televízióban, manapság a legnagyobb politikai médiaesemény egy kínos elnöki baki, netán egy szaftos szexbotrány Michael Moore csillagos-sávos hazájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1833