KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Karel Reisz (1926–2002)

• Báron György: Elfilmesítés Kaurismäki-univerzum
• N. N.: Aki Kaurismäki nagyjátékfilmjei
• Bikácsy Gergely: Itt a Földön… A múltnélküli ember
• Karátson Gábor: Égen, fák közt, fű alatt Mikrokozmosz; Vándormadarak
• Győrffy Iván: Saját képére Természet a televízióban
• Kriston László: Világmegváltók kíméljenek Beszélgetés Godfrey Reggióval
• Bakács Tibor Settenkedő: Fehér-fekete, igen-nem 8 mérföld
• Forrai Krisztián: Fehérszemét eltakarító Rapperek háborúja
• Szőnyei Tamás: Gördülő képek A Rolling Stones moziba megy
• N. N.: Rolling Stones-filmek
• N. N.: Mick Jagger színészi alakításai
KULTUSZMOZI
• Vágvölgyi B. András: L. A.-től N. O.-ig, és vissza Kultuszmozi: Szelíd motorosok
• Muhi Klára: Háromszázezer dolláros ötlet

• Ágfalvi Attila: Filmszínháztól multiplexig Pesti mozik az ezredfordulón
• Sipos Júlia: Nem is olyan régi idők Mozi-relikviák
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: A film végül állókép marad Beszélgetés filmes festőkkel

• Bodolai László: Sirkecitől az Ararátig Új török filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Opus magnum helyett A film szerint a világ
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Razglednicák a hátországból Arccal a földnek
• Palotai János: A bűnös vadász Az ifjúság megnyugtat
• Ágfalvi Attila: Csoportterápia Papsajt
• Schubert Gusztáv: Tripla nulla Halj meg máskor!
DVD
• Pápai Zsolt: Hamupipőke flörtje a melodrámával Sabrina
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Tökös, a Török, az őr meg a Nő
• Mátyás Péter: A szállító
• Harmat György: Egy fecske csinált nyarat
• Vaskó Péter: Bella Martha
• Kömlődi Ferenc: Kocka
• Kis Anna: Szétcsúszva
• Hungler Tímea: Mindenütt nő
• Csillag Márton: Ali G Indahouse
• Herpai Gergely: A kincses bolygó
• Pápai Zsolt: Harry Potter és a Titkok Kamrája

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakknovella

Kulcsár Mária

Hogy kerül ide egy balerina? Hol marad a sakkbajnok gyerekkora? Még valami happy end-féle is kikerekedik, s nem őrül meg a főszereplő? – teheti fel a kérdéseket, aki az azonos cím után ítélve Stefan Zweig novellájának szó szerinti megvalósítását várja a filmtől. Az adaptálónak azonban joga, sőt szinte kötelessége a változtatás, hiszen egy gyökeresen más törvényű művészet szabályaihoz kell igazítania az író s a maga mondandóját, megőrizve az irodalmi mű alapvető gondolatait, hangulatait, stílusjegyeit.

A történet lényege: hogyan törik meg (s nem hajlik) von Basil bécsi nagypolgár borotvaéles elméje, nagy stílű, sziklaszilárd jelleme a fasizmus elvetemült kínzásainak hatására? Nem fizikai gyötrelmekről van szó, egyetlen ütés nem csattan, egy csepp vér sem folyik, a főhős a több hónapos szobafogság teljes szellemi vákuumának hatására válik emberi ronccsá. A moziban és napihírekben egyaránt terrorhoz, vérengzéshez, brutalitáshoz szokott mai néző talán nem csalódik, hanem felüdül a tiszta gondolatiság és érzelem láttán. Igaz, nem új irányzat születésének vagyunk tanúi, a film ugyanis 1960-ban készült. (Vajon miért éppen most kerül a magyar közönség elé?)

Gerd Oswald igyekszik hitelesen ábrázolni Zweig világát s a bécsi Anschluss idejét, még a kor filmjeinek stílusát is felidézi plánozásával, világításával, az időben és térben távol eső hasonló képek, azonos mondatok összeillesztésével játszadozó vágásával. Az izgalmasnak ígérkező történetet sajnos melodramatikus jelenetek hígítják fel, s a túl „finom és egyszerű” is az unalom határát súrolná, ha nem lenne a szereposztási telitalálat: Curd Jürgens mint von Basil (ez az operett-név sem Stefan Zweig leleménye). Jürgens nem éppen „eszköztelen” színész, a régimódi színjáték híve, mégis minden gesztusa igaz, s még ha néha kicsit ripacskodik, azt is hitelessé teszi az általa játszott figura minden gondolatának tökéletes átélése. Lenyűgöző belső emberi tartásával és erejével megmenti Oswald sakkfilmjét az érdektelenségtől. Ő tudta, hogyan kell frakkban átmenni egy báltermen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7700