KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkány és Papucs

Szemadám György

 

A Pannónia Filmvállalat szórakoztató nagyüzeme ezúttal egy olyan produkcióval rukkolt ki, amely alkalmasnak látszik arra, hogy több generáció által is fogyasztható „családi filmmé” váljon. A rajzfilm a már sokadik paródiát megért Arthur király lovagi tornák zajától kissé túl hangos udvarába vezeti a nézőit. A szellemes epizódokkal tarkított, nem túl vaskos cselekmény akkor válik igazán kacagtatóvá, amikor az öntelt Arthur egyik képzeletbeli hőstettét kezdi mesélni, s a látvány az elbeszélő szertelen fantáziájának csapongását próbálja követni. Habár az egész filmben egy kissé túl sok a szöveg, az eseménytelen dialógus, és néha túlontúl ismert gegek sorjáznak előttünk – ilyen a mély pocsolyára lovagi gesztussal ráborított köpeny – a film nincs híján „láványos” pillanatoknak. Alkotói szemlátomást örömüket lelték a rendkívüli igényességgel megfestett hátterek előtt felszikrázó „varázsos” fényhatásokban.

Ugyancsak magas szintű technikai bravúr – és mellesleg remek poén – a boszorkány varázsgömb-videója, mely talán a magyar rajzfilm történetében először mutat be rajzfilmet a rajzfilmben. Ugyanakkor a figuratervek és az animáció színvonala – mint ahogyan az a játékfilm-hosszúságú rajzfilmek esetében szinte törvényszerű – igen egyenetlen. Míg Guinevra királyné naturalisztikusan megformált alakja – legalábbis a film első felében – szellemesen, jól animált, addig Lancelot mozgatása merev, szegényes. Kettejük, továbbá Arthur király és a szolgálólány alakja pedig egy egészen más grafikai világba való, mint a karikatúra-lovagoké, az udvari bolondé, vagy az amerikai rajzfilmekből közéjük tévedt, szerencsétlen, nyugdíjas sárkányé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4771