KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank II.

Hegyi Gyula

 

Van egy lengyel kifejezés, przed wojna, mely sokkal többet jelent, mint szószerinti magyar fordításban a „háború előtt”. Többé-kevésbé a „boldog békeidőknek” felel meg – a lengyelek, akik az első világháború előtt egy három részre osztott, függetlenségét elvesztett hazában éltek, legfeljebb a második nagy háború előtti két évtizedre gondolhatnak vissza olyasfajta nosztalgiával, ahogy mi a Monarchia fél évszázadára. Zenés film is született már a húszas-harmincas évek tematikájára, hasonló című, érzelmes slágerrel körítve a retrót, s a korszak kisebb-nagyobb szélhámosságait egész sorozatnyi tévéfilm dolgozta fel, könnyed izgalmakkal párosítva a nosztalgiát. A polgári köztársaság, a „rzeczpospolita” húsz éve a történészek szerint válságról válságra bukdácsolt, de a nemzet emlékezetében (különösképpen az azt követő hitleri agresszióval és megszállással összehasonlítva) mégis egyfajta nemzeti idillként él. A lengyel filmeseknek pedig, hogy tárgyunknál maradjunk, az elmúlt évtizedben az egyik leghálásabb szórakoztató témájává vált. Szép asszonyok, a húszas-harmincas évek modern stílusában, ügyes szélhámosok, chicagói gengsztereket kedves bájjal utánozva, régi autók kiglancolva, s varsói épületek, még a pusztítás és újjáépítés előtti kor hangulatát idézve. Egyszerű recept, s felettébb hálás: a przed wojna atmoszférája megragadja a nézőt, s nem borzolja túlságosan a hivatal (és az egyház) idegeit sem.

A Vabank első része akkor indult el hódító útjára, amikor sokan különösen nagy szükségét látták a könnyed és mégis hazai hagyományokon nyugvó szórakoztatásnak: és megérdemelten aratott nagy sikert, mert mindenfajta kívánalmakon túl még nagyon jó mozi is volt. Most elérkezett hozzánk a folytatása is, melyben a jó öreg mackós és rossz öreg ellenfele újabb menetet vívnak egymással – maguk mellett mozgósítva az alvilág különböző táborait is. Az ötletek kissé fáradtabbnak hatnak, mint az első részben, kevesebb a tartalmi csillogás, több a magabiztosan bejáratott közhely: az alaphangulat mégsem kellemetlenebb, mint a kezdetnél, a Vabank I.-nél. A lengyel kommersz filmgyártás, mely a hasonló célú magyarországinál mindig is rangosabb és professzionistább volt, az elmúlt néhány évben még tovább erősödött. Minek a rovására? Azt egyelőre nem tudjuk: hogy magabiztosan működik, arról viszont ügyes reprodukciók egész sorából értesülhetünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5727