KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Életműtöredék

N. N.

 

Erdély Miklós a háború utáni avantgarde második nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Hajas Tiborral, Altorjai Sándorral és Szentjóby Tamással együtt a hatvanas évek elején tűnt fel a modern képzőművészetben; a csoport, ha nem is folytatója, de szellemi örököse az előtte járó művész-nemzedék – Bálint Endre, Vajda Lajos, Vajda Júlia, Anna Margit, Kornis Dezső – törekvéseinek. Az avantgarde második generációja honosította meg a happeninget, ők voltak a pop, a koncept, és a neo-dada előfutárai. Mindannyiuk közül talán Erdély volt a legnyughatatlanabb: a lírától a képzőművészeten át a fotóig és a filmig minden művészeti ágat kipróbált. (A párizsi Magyar Műhely Kollapszus orv. címmel jelentette meg verseskötetét.)

1928-ban született, egy évet járt a Képzőművészeti Főiskolára, szobrászatot tanult Bokros Birman Dezsőnél, majd 1951-ben építész diplomát szerzett a budapesti Műszaki Egyetemen. 1959-ben és 1963-ban is felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, de mindkét alkalommal eltávolították a Főiskoláról. Dolgozott vágóként a Televízióban, megbízták a budavári palota kupolájának rekonstrukciós tervével, akciókat szervezett, kidolgozta a fotómozaik-eljárást, melynek segítségével középületeken hiperrealista hatású, dekoratív falfelületeket lehet kialakítani. Objekteket, fotómontázsokat készített, elméleti cikket írt a montázsról, az avantgarde filmről és a zene szerepéről a filmművészetben. Alapítótagja az INDIGO csoportnak, Budapesten kívül kiállított Wroclawban, az amszterdami Works and Words fesztiválon, Gentben, Zágrábban, Genovában. New York-ban a Millenium filmközpontban vetítették Vonatút című filmjét. Életmű-kiállítása 1986. április 11-én nyílt meg az Óbuda Galériában, itt vetítették le eddig csak a barátok és a szűk szakma körében ismert filmjeit.

1968 óta készített filmeket a Balázs Béla Stúdióban. Rövidfilmjei és játékfilmjei: Rejtett paraméterek (1968); Antiszempont (1971); Új kávézó nyilt a Szamuely utcában (1972); Partita (1974); Álommásolatok (1977); Verzió (1981); Vonatút (1982); Tavaszi kivégzés (1985).

Tevékenységét a párizsi Magyar Műhely Kassák-díjjal jutalmazta. 1986. május 22-én halt meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5741