KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmkritika-pályázatunk eredménye

A szerkesztőség

 

Decemberben meghirdetett pályázatunk örvendetesen nagy érdeklődést keltett. 166 pályázó küldte be írásait – többen közülük hármat-négyet is –, így csaknem 350 pályamunka várt elbírálásra. Talán nem kell különösebben hangsúlyoznunk – főleg a pályázóknak nem –, hogy harminc sorban véleményt mondani egy filmről nem könnyebb, mint három (vagy tizenhárom) gépelt oldalon.

A beérkezett kritikák nagyobbik felének „átlagszínvonala” nemcsak elérte, talán meg is haladta a jó (jó közepes) mércét. Ezek mindegyike megpróbálta vagy egyetlen gondolati mag köré felépíteni az írást, vagy a film értékeinek felidézésével visszaidézni a látottakat. Sok érdekes kritika tulajdonképpen csak ürügynek tekintette a bírált filmet valamely általánosabb, közérdekűnek szánt gondolat kifejtéséhez vagy megpendítéséhez. A legjobbak – mintegy húsz-huszonöt pályázó – több-kevesebb sikerrel tudták szűkre szabott keretek között egyeztetni a konkrét film, bírálatát a tágabb, „kitekintő” jellegű gondolatokkal. A filmnyelvi jellegzetességek elemzésére

– talán érthetően, mégis hiányzóan – kevés kísérlet történt, s ezek is gyakran arányt tévesztettek, sok divatjelenségben igazi újat véltek felfedezni. Gyakran a napisajtóból, a filmkritikákból kölcsönzött sablonos, semmitmondó fordulatok erőtlenítették el a bírálatot. A kritikák nyelvi, stilisztikai színvonala elmaradt a gondolati igény mögött. Azokat az írásokat éreztük sikerültebbnek, melyeknek szerzői kevésbé követték a jól (valójában rosszul) bevált sablonokat, viszont mentesek tudtak maradni mindenféle keresett (gyakran idegen szavakkal zsúfolt, tudóskodó) fogalmazásmódtól. Azokat, melyekben tisztán, erőteljesen végigvitt eredeti gondolat és látásmód érződött.

A jó átlagszínvonalból is kiemelkedő húsz-huszonöt pályázó (pályamunka) sorrendjét viszont rendkívül nehéz volt eldönteni. Nehéz azért, mert ezek közt kiugró, egyértelműen kimagasló írás nincs, sokadszori olvasatukkor is csak azt lehetett megállapítani, hogy mind értékes, mind méltó a figyelemre, s köztük csupán hajszálnyi értékkülönbségek fedezhetők fel.

Mindezeket figyelembe véve az eredeti pályázati kiírást a szerkesztőség tagjaiból alakult zsűri (Létay Vera, Bikácsy Gergely, Zalán Vince, Zsugán István) úgy módosította, hogy az első díjon kívül két második és három harmadik díjat ad ki, s egy tucatnyi sikeres, értékes pályamű szerzőjét – akik, ismételjük, hajszálnyival maradtak le – dicséretben részesíti.

 

I. díjat nyert: Kövesdi Rózsa (Budapest)

II. díj: Zoltán Katalin (1126 Bp.)

Zsilka László (1066 Bp.)

III. díj: Deli Bálint Attila (Leányfalu)

Gáti Péter (1075 Bp.)

Lajta Gábor (1132 Bp.)

 

Értékes pályaműveikért dicséretben részesülnek: Dettre Erzsébet, Durst György, Domonkos László, Domokos Katalin, E. Peredi Ágnes, Farkas András, Hollós László, Jakubovits Anna, Mayer Tamás, Radnai József, Simándy Júlia, Soós Péter, Szana György, Tibor Eleonóra, Török Sarolta, Varga András, Varga Rudolf.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7508